Amit nem tanítottak az iskolában: Shakespeare eltűnése és megmagyarázhatatlan halála
William Shakespeare műveiről rengeteg szó esik az iskolákban, a magánéletéről viszont meglepően kevés biztos információ maradt fenn. A világ legismertebb drámaírójának életéről többnyire hivatalos iratokból, adóügyekből, perekből és későbbi anekdotákból tudunk. Éppen ez a hiány és a számos furcsaság teszi alakját máig ennyire izgalmassá.
Shakespeare-ről részben azért tudunk keveset, mert az Erzsébet-kori Angliában a drámaírók magánélete nem számított különösebben fontosnak, így nem is dokumentálták azt. A fennmaradt adatok nagy része hivatalos dokumentumokból származik, például adófeljegyzésekből, jogi ügyekből és tanúskodásokból. Biztosan annyit tudunk, hogy 1564-ben született Stratford-upon-Avonban, apja, John Shakespeare kesztyűkészítő volt, anyja, Mary Arden pedig jómódú földműves családból származott. 1616. április 23-án halt meg, és a stratfordi Szentháromság templomban temették el.
Magánéletének egyik legtöbbet vitatott része a házassága. Shakespeare 18 évesen vette feleségül a nála nyolc évvel idősebb Anne Hathawayt. A pár 1582. november 27-én külön házassági engedélyt kért, hat hónappal később pedig megszületett első gyermekük, Susanna. Sokan úgy gondolják, hogy a várandósság miatt szerették volna felgyorsítani az eljárást. Három évvel később ikreik születtek, akiket Hamnetnek és Judithnak neveztek el.
Shakespeare később Londonban épített színházi karriert, miközben Stratfordhoz is erősen kötődött. Hogy pontosan mennyi időt töltött távol a családjától, illetve Anne-nel milyen volt a mindennapi kapcsolata, máig vitatott kérdés. Az elhúzódó távollét miatt a kutatók vitatkoznak arról is, milyen lehetett a házassága. Egyesek szerint a kapcsolat elhidegült, mások szerint Shakespeare egyszerűen ott telepedett le, ahol munkát talált, ahogyan sok korabeli színész és szerző is tette.
A kapcsolat körüli találgatásokat csak erősítette a drámaíró végrendeletének híres mondata. Shakespeare feleségére „a második legjobb ágyát” hagyta, a hozzá tartozó felszereléssel együtt. Ez elsőre rideg, sőt sértő gesztusnak tűnhet, de a kutatók ebben sem biztosak. Elképzelhető, hogy valóban megromlott a kapcsolatuk, de az is lehet, hogy a második legjobb ágy volt a házaspár közös ágya, míg a legjobbat a vendégeknek tartották fenn. A végrendelet korábbi változataiban ráadásul állítólag meg sem említik a feleséget, ami tovább bonyolítja a képet.
Shakespeare életének egyik nagy tragédiája fia, Hamnet halála volt. A fiú 1596-ban, 11 évesen halt meg, ismeretlen okokból. Sokan kerestek kapcsolatot a személyes veszteség és az író Hamlet című műve között, mivel a Hamlet és Hamnet nevek egybecsengnek. Egyértelmű bizonyíték erre sincs, ráadásul létezhetett egy korábbi, azonos című darab is egy ismeretlen szerző tollából. Ha Shakespeare már fia életében használta a nevet vagy a történetet, az gyengíti az életrajzi olvasatot, ám ha később dolgozta át, könnyebb hozzákötni a személyes gyászt. A műveivel kapcsolatban egy olyan elmélet is szárnyra kapott, hogy valójában nem Shakespeare írta őket.
A drámaíró életének leghomályosabb szakasza az úgynevezett elveszett évek időszaka. Az ikrek születése (1585) és Shakespeare első londoni színházi említése (1592) között szinte semmilyen forrás nem maradt fenn róla. Nem tudni pontosan, hol élt és miből tartotta fenn magát. Az egyik legismertebb későbbi legenda szerint, amelyről 17. századi feljegyzések is születtek, orvvadászaton kapták egy közeli birtokon, és emiatt menekült Londonba.
A szonettek szintén sok kérdést hagytak maguk után. Shakespeare 154 szonettje közül több egy titokzatos fiatal férfihoz, egy úgynevezett „fair youth”-hoz szól. A megszólított személy kilétéről máig nincs egyetértés: felmerült Henry Wriothesley, Southampton grófja és William Herbert, Pembroke grófja is, de az is lehet, hogy egy irodalmi alakról van szó. A művek rajongásról, féltékenységről, vágyról és csodálatról szólnak, ezért sokan romantikus olvasatot társítanak hozzájuk. Más kutatók óvatosabban kezelik ezt a feltételezést, mert az Erzsébet-kori férfibarátságok jóval bensőségesebb lehettek, mint manapság.
A Shakespeare körüli pletykák egyik legkülönösebb alakja William Davenant színész és drámaíró, aki később állítólag azt terjesztette magáról, hogy ő a Rómeó és Júlia szerzőjének törvénytelen fia. A történet alapját az adta, hogy Davenant anyja az oxfordi Crown Tavern vezetője volt, Shakespeare pedig London és Stratford között utazva gyakran megszállhatott ott. A legenda szerint Davenant ráadásul Shakespeare keresztfia volt, ami tovább erősítette a szóbeszédet.
Az író halálának körülményei sem teljesen tisztázottak: egy hónappal előtte még azt írta végrendeletébe, hogy egészségi állapota kifogástalan. Egy későbbi beszámoló szerint hirtelen halt meg, egy ennél is későbbi történet pedig azt állítja, hogy Benjamin Jonson és Michael Drayton szerzőkkel ivott, majd belázasodott és meghalt.
Olvasd el ezt is!