Donald Olson londoni asztrofizikusnak, egyben csillagásznak sikerült megfejtenie, hogy pontosan hol készült Vincent Van Gogh 1884-es ikonikus festménye (jelenleg a hollandiai Kröller-Müller Múzeumban megtekinthető), mely a Nyárfa sugárút ősszel (Avenue of Poplars at Sunset) címet viseli. Olson hasonló csillagászati eszközökkel bevetve korábban is beazonosított három másik Van Gogh festményt: Holdfelkelte, az Út ciprusokkal és a Fehér ház éjjel.
Olson legújabb kísérletéhez a hollandiai Eindhoven időjárás- és csillagászati klub tagjai, Louis Verbraak és Ferry Zijp segítségét vette igénybe, és közösen megállapították, hogy az alkotáson látható nyárfasor 1884. november 13-án vagy 14-én, nem sokkal napnyugta előtt keletkezett, méghozzá a Nuenen holland település 365 méter hosszú Weverstraat nevű útszakaszán – írja az Artnet.
Nyárfa sugárút ősszel (Avenue of Poplars at Sunset)
Ahhoz, hogy megállapíthassa a keletkezés pontos helyszínét és időpontját, Olsonnak először meg kellett találnia a festményen látható táj helyszínét. Egy sajtóközleményben kifejtette:
Ha a 19. századi térképeken azonosítani lehetne a ösvényt, akkor könnyebb lenne megállapítani az alkotáson látható út irányát. Ezt követően csillagászati számítások segítségével már ki lehetne számítani a dátumot, amikor a lenyugvó nap korongja pontosan úgy helyezkedett, ahogyan a festő ábrázolta.
Ajánljuk figyelmedbe! Luxusingatlant is vehetnénk a világ 5 legdrágább festményének árából
A csillagász kutatásának következő fázisa némi művészettörténeti nyomozást is igényelt. Elmondása szerint Jacob Baart de la Faille, Van Gogh életművéről készült könyvösszeállítását tanulmányozta, melyben a szóban forgó festmény az F123 néven szerepelt.
Ezután sem állt meg a nyomozással, így rájött, hogy az F122 című festmény egy korábbi, őszi jelenetet ábrázol, amit a fákon lévő levelek száma és a lombozat színe egyértelműsít. A Nyárfa sugárút ősszel című alkotáson azonban a fák ritkásabbak és kevésbé erőteljesek.
Létezik Van Gogh műveinek datálására egy másik módszer is, melyre a történészek gyakran támaszkodnak, mégpedig a művész bátyjának, Theónak írt levelei. A 1884. október 25-e környékén kelt, 467. számú levél olyan leírást tartalmaz, amely pontosan megegyezik a Nyárfasor ősszel (Lane of Poplars in the Autumn) című festménnyel. A levélben ugyanis arról beszél, hogy nagyobb tanulmányt készített az őszbe boruló fákról, melyet vászonra vetett. Olson ezután a kép és a fák leveleinek száma alapján meghatározta az időkeretet.
A dátumokra kiemelt figyelmet fordítva egy „planetáriumi szoftver“ segítségével rájött, hogy a Nap délnyugaton, 240 és 244 fok között tért nyugovóra.Ezután még több történelmi adatokat keresett, hogy még pontosabb meghatározhassa a helyszínt. Így találtak rá a térképre, mely részletesen bemutatta Nuenen és a szomszéd falvak alaprajzait.
Csillagászati számítások alapján a lenyugvó nap 1884. november 13-án és 14-én látható volt a Weverstraat ösvény felett. A történelmi időjárási feljegyzések pedig megerősítették, hogy a nap tiszta égboltja kedvezett a művész plein air munkájának.
Ma is végignézhetünk ugyanazon az útszakaszon, ahol Van Gogh sétált egy hűvös őszi délutánon, és eltűnődhetünk, hogy a művész már szülőhazájában, Hollandiában érdeklődhetett az égi jelenségek megörökítése iránt, négy évvel azelőtt, hogy Dél-Franciaországban elkezdte volna megalkotni híres csillagfényes éjszakáit
– foglalta össze Donald Olson.
