​Dr. Alexander Fleming
Getty Images

Dr. Alexander Fleming

5 egyszerű találmány, amely alapjaiban változtatta meg a világot

Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mai technológiai fejlettségünk világmegváltó innovációk eredményei, amelyeket bonyolult mérnöki vagy orvosi munka előzött meg. Ugyan ez valóban így van, de csak részben. A mai csúcstechnológiai eszközök például egy mai szemmel nézve egyszerűnek tűnő elektronika miniatürizálás következményei, míg az egyik legfontosabb gyógyszer a véletlennek köszönhető. Mutatunk pár találmányt, amelyek alapjaiban változtatták meg a ma ismert világunkat.

Ismétlőfegyver 

Katona az első világháborúban – a puska csövénél lévő szuronyra később már semmi szükség nem volt

Getty Images

Az ismétlőfegyverek feltalálása előtt a lőfegyverek tűzgyorsasága korlátozott volt: minden egyes lövés után újra kellett tölteni, ami jelentősen korlátozta általános hatékonyságukat a hadviselésben. Mindez a korai ismétlőfegyverek prototípusaival alapjaiban megváltozott, lehetővé téve a katonák számára, hogy gyors, egymásutáni lövéseket adhassanak le. Az első ismétlőfegyvert a 19. század közepén találták fel, ez volt a híres Henry-puska, amely azonnali változást hozott a csatatereken.

Az ismétlőfegyverek megváltoztatták a modern kori hadviselést, hiszen a lőfegyverek ezzel a katonák leghalálosabb fegyverévé váltak. Ettől kezdve több ellenséget is meg lehetett támadni sokkal nagyobb távolságból, ami nagy hatással volt a háborús stratégiákra is. A megnövekedett tűzerő azt is jelentette, hogy a csatákat gyorsabban lehetett megnyerni, csökkentve a csaták időtartamát.

Olvasd el ezt is! 5 ókori római találmány, amit a mai napig használunk

Penicillin

Dr. Alexander Fleming

Getty Images

1928. szeptember 28-án egy Alexander Fleming nevű skót mikrobiológus az orvostörténet egyik legfontosabb felfedezését tette: miközben az influenzavírussal kísérletezett, észrevette, hogy az egyik Petri-csészét egyfajta penészgomba szennyezte be, amely megakadályozta az általa vizsgált baktérium növekedését. Ha teljesen véletlenül is, de Fleming egy Penicillium nevű gombára bukkant.

Ebből szintetizálta azt az antibiotikus gyógyszert, amelyet ma penicillin néven ismerünk, és amely azóta is alapjaiban határozza meg a modern életet, különösen a háborús időkben.

A penicillin számtalan életet mentett már meg olyan sérülések kezelésével, amelyek egyébként halálos kimenetelűek lettek volna. Előtte az olyan bakteriális fertőzések, mint például a tüdőgyulladás a legtöbbször halálos kimenetelű volt. Ma már a világ legelterjedtebb antibiotikum gyógyszerévé vált, csökkentve a halálozási arányt és javítva emberek millióinak életminőségét szerte a világon.

Tranzisztor

A tranzisztorokat 1947-ben John Bardeen, Walter Brattain és William Shockley alkotta meg a Lucent Technologies kutatóintézetében, a Bell Laboratóriumban. A történelemben ez volt az első nagyobb lépés az elektronika miniatürizálásában, mivel a tranzisztorok a terjedelmes vákuumcsöveket egy kisebb, hatékonyabb és megbízhatóbb eszközzel pótolták.

A tranzisztor forradalmasította az elektronika világát, és végül megnyitotta az utat a modern számítógép- és félvezetőipar fejlődése előtt. A tranzisztorok lehetővé tették a mérnökök számára, hogy olyan eszközöket tervezzenek, amelyek ugyanazt a funkciót tudták ellátni, mint a sokkal nagyobb gépek, így kisebb, gyorsabb és sokkal nagyobb teljesítményű elektronikus kütyüket lehetett létrehozni. Ma a tranzisztorok továbbfejlesztett és modern formái – mint például az integrált áramkörök és a mikroprocesszorok – elemi szerepet játszanak a legtöbb mindennapi készülékünkben.

Ez is érdekelhet: 5 világmegváltó találmány, amit elsőre szinte senki nem vett komolyan

Vitorla

Getty Images

A vitorlákat évezredek óta használja az emberiség meghajtásként, még ha nehéz is pontosan meghatározni, hogy ki találta fel őket először. A vitorlák először tették lehetővé, hogy a hajók kihasználják a szél erejét, ezzel pedig sokkal nagyobb távolságokat tudtak megtenni, mint a korábban használt evezőkkel.

Bár a vitorla önmagában nem egy bonyolult szerkezet, de ez az egyszerű fejlesztés forradalmasította a tengeri hajózást, lehetővé téve a nagyobb távolságú kereskedelmi hajózást.

A vitorlák használata azt is lehetővé tette, hogy a hajók a széllel szemben közlekedjenek, ami teljesen új területeket nyitott meg mind a kereskedelemben, mind a hódítások előtt. A vitorlázás segítségével a korai civilizációk új földeket fedezhettek fel, kereskedelmi útvonalakat alakíthattak ki, és olyan új kultúrákkal kommunikálhattak, amelyeket korábban nem ismertek, – ez pedig kifinomultabb gazdaságokat és kultúrákat eredményezett.

Papírpénz

Shutterstock

Bár a világ több részén már korábban is használtak papírpénzt, a rendszer csak Európában, a keresztes háborúk idején vált igazán jelentőssé. Az európai hadseregeknek és kereskedőknek szükségük volt arra, hogy nagy összegű pénzt tudjanak szállítani anélkül, hogy a fémérmék súlya megterhelné őket. Ezzel pedig megszülettek a modern papírpénz első formái, a váltók.

A gyakorlat hamarosan elterjedt egész Európában és az Atlanti-óceánon túl – a papírpénz bevezetése fontos szerepet játszott Amerika gyarmatosításában is. Ebben az időben az Európa és Észak-Amerika közötti szállítások sokáig tartottak, ami a telepesek és a kereskedők számára folyamatos készpénzhiányt eredményezett. A papírpénz lehetővé tette, hogy anélkül jussanak hozzá a projektek finanszírozásához szükséges tőkéhez, hogy nagy mennyiségű nemesfémérmét kellett volna az Atlanti-óceánon keresztül szállítaniuk. Emellett megkönnyítette az európai kereskedők számára az őslakosokkal és más európai gyarmatokkal folytatott kereskedelmet is Amerikában, mivel sokkal egyszerűbb volt szállítani, és kisebb volt a valószínűsége annak, hogy elveszik vagy ellopják, mint a korábbi pénzformákat.


A figyelmetekbe ajánljuk