Újságcsapkodás és hangos füttyszó. A szocializmus időszaka alatt Pest belvárosban szinte mindenki tudta, hogy ha az előbb említett hangokat hallja, akkor bizony jön Gyuri. A széles körben ismert és szeretett Füttyös Gyurit sokféle jelzővel illeték, valaki kedves bolondnak, míg mások a város bohócának tartották.
A furcsa svájci sapkás férfi – akinek a hóna alá szorított, összetekert Esti Hírlap valódi védjegyévé vált – a város szimbóluma lett, történetéről pedig a mai napig sokféle legenda kering. Az alábbi cikkben Füttyös Gyuri életét vesszük górcső alá.
A kelenföldi suhanc
Füttyös Gyuri gyermekkoráról nagyon kevés, hiteles információ maradt meg az utókornak. Fiatalkori barátai szerint Szabó György néven született és a XI. kerületi Galambócz utca 17-ben lakott, de a pontos születési idejét senki nem tudja.
Gyuri tipikus utcagyerek volt, aki imádott a környékbeli srácokkal focizni, egyik régi barátja szerint kifejezetten ügyes labdarúgó volt, állítólag balhátvéd poszton játszott a kelenföldi Glattfelder csapatában, később autófényező lett.
Nehéz időszak volt ez a gyerekek számára is, a visszaemlékezések szerint a II. világháború alatt vonatokat fosztogattak a déli összekötő vasút töltésén, mivel más módon nem tudtak ételhez jutni.
A Móricz Zsigmond körtér volt az akkori „suhancok" állandó találka helye, de Füttyös Gyurinak nemcsak a fiatalkori bandázások miatt maradt emlékezetes a budai helyszín. Az 1956-os forradalom alatt ugyanis a szovjetek belőttek a körtér egyik házába, ahol Gyuri éppen két barátjával tartózkodott. Ekkor súlyos sérüléseket szenvedett, légnyomást kapott és ez sajnos az egész életére kihatott.
Sok évvel később is robbanás hangokat hallott, valószínűleg a Móricz Zsigmond körtéri trauma miatt bolondult meg.
A város jelképe
A sajnálatos '56-os incidens után a barátok elmondása alapján hosszú ideig nem látták őt. A balesetet követő időszakban két nővérével élt együtt Belgiumban, de honvágya miatt hamar hazaköltözött, ahol édesanyja ápolta.
Miután hazatért folyamatosan az utcákat rótta, harsányan fütyörészett, a járókelőktől egy „bélást" (egy forintot – a szerk.) kért és a nála lévő Esti Hírlappal vagy Népsporttal a nők fenekére csapott.
Szabó György megszűnt létezni, a helyét átvette Füttyös Gyuri. A gyermekkori ismerőseivel is teljesen máshogy viselkedett, az egykori játszótársak gyakorlatilag nem ismertek rá régi barátjukra, rendszeresen megvédték őt azonban a sértődött járókelőktől, akik nehezményezték Gyuri sajátos stílusát. Neve a '60-as évek elején kezdett ismert lenni a pesti belvárosban, mivel ekkoriban költözött át édesanyjával együtt Kelenföldről Erzsébetvárosba.
A fütyörésző, svájci sapkás férfi szokásait a környéken lakók eleinte furcsállották, pár éven belül azonban egyfajta helyi látványosság lett belőle. Egy úr, aki akkoriban a Veres Pálné utcában lakott így nyilatkozott lapunknak:
Gyuri nagyon érdekes figura volt, a füttyögésének olyan éles hangja volt, hogy messziről hallottam, amikor felém közeledett. A furcsa dolgai ellenére mindenki szerette őt, mindig jókedvre derített minket. A város vicces szimbólumává vált, azonban teljesen egyértelmű volt, hogy szegénynek nincs ki mind a négy kereke.
Pár évvel ezelőtt egy In memoriam Füttyös Gyuri nevű Facebook-oldal is alakult, ahol a csoport tagjai több érdekes sztorit is felelevenítettek vele kapcsolatban.
Sorban álltam a műjégre, leszállt a troliról végigcsapott a lányok fenekén. Felment a presszóba, rácsapott a cégérre, a pincér fejére és bevonult a presszóba, mindezt persze csíkos fürdőköpenyben, papucsban hanyag eleganciával."
– emlékezett vissza az egyik felhasználó.
A Szentkirályi utcában laktam. A Rákóczi úton párszor a fenekemre csapott. Ártatlan, ártalmatlan ember volt. Szegény Gyuri, ha tudná, hányan emlékszünk rá szeretettel."
– írta egy másikuk.
A fenékre csapás is egyfajta védjegyévé vált, a fentebb idézett hölggyel ellentétben azonban nem mindenki szerette Gyuri ezen szokását. Többen úgy emlékeznek vissza, hogy mikor hallották azt a bizonyos füttyszót előre kikészítették az egyforintost, mivel el akarták kerülni a kellemetlen incidenst, Gyuri viszont nekik sem „kegyelmezett".
Emellett rendszeresen betért különböző presszókba, ahol nemes egyszerűséggel megitta a vendégek kávéját és utána ment tovább, mint aki jól végezte dolgát.
Különös felfogása volt a pénzügyekkel kapcsolatban is, az elmondások alapján eleinte egy, később két forintot kért a járókelőktől, ha valaki azonban többet adott, azt nem fogadta el. A visszaemlékezők közül sokan kiemelik, hogy folyamatos rohanásban volt, de konkrét oka nem volt a nagy sietségnek, egyszerűen csak napestig rótta az utakat mindenfajta végcél nélkül.
A Füttyös Gyuriról szóló történetek a 90-es évek legelejéig tartanak, mivel ekkoriban nyoma veszett. Egyesek úgy tartják, hogy a Keleti Pályaudvar aluljárójában összeesett és meghalt, van aki szerint vidékre költözött.
Füttyös Gyuri Esztergályos Cecíliával
Facebook/In memoriam Füttyös Gyuri
A szocializmus évei alatt Füttyös Gyuri személye köré egyfajta sztár kultusz épült fel. Bóka László várostörténész korábban ezt nyilatkozta róla:
Gyuri története azért él még mindig, mert az emberek imádják a legendákat, ápolják, továbbadják. A városi legenda a ma népmeséje, amit, ha nem is a fonóban, de blogokban és a közösségi oldalakon gyakran mesélgetünk. Rejtély kell és titokzatosság az embereknek, valami, ami téma lehet, ami felett össze lehet kacsintani.
A '70-es, '80-as években a neve, illetve az arca is többször feltűnt a médiában. A Gothár Péter rendezte Ajándék ez a nap című filmben saját magát alakította, ahol a Felszabadulás téri aluljáróban Esztergályos Cecília fenekére csapott egy újsággal.
1986-ban Kováts Kriszta énekesnő a Füttyös Gyuri című dalban emlékezett meg a városi legendáról. Az elmondások alapján Gyuri kifejezetten szerette ezt a dalt, amikor egy időben elmegyógyintézeteben lakott, folyamatosan a róla szóló nótát hallgatta.
A nevét sem tudjuk, az egész város
Csak Füttyös Gyurinak hívja.
És nem is hinné a sok-sok csitri,
Ha szoknyájához kapkod,
Nem gondolnák, hogy Gyuri kezével
A történelem csapkod.
Bár nem egy fontos történelmi szereplőről vagy sportolóról beszélünk, Füttyös Gyuri legendája a mai napig sokak számára beszédtéma, mivel a tények és a konkrétumok hiányában a szóbeszédben újabb és újabb sztorik születnek, amelyek életben tartják ennek a furcsa, mégis nagyon közkedvelt embernek az emlékét.
Szerző: Bódis Tamás
