Stephen King a horrorkirálya, napjaink legolvasottabb szerzője, akinek művei leginkább vérfagyasztó alakokról és idegőrlő történetekről szólnak. Az író stílusát nagyjából ismerhetjük, zenei ízléséről viszont eddig nem sokat lehetett tudni. Egy füstös blues vagy egy zúzós metál jól illene hozzá, azonban kiderült: King egy kilencvenes évekbeli, elcsépelt popdalért rajong.
Stephen King igazi megszállottja Lou BegaMambo No. 5 című számának. Sőt, az író egyszer olyan sokat hallgatta a dalt, hogy a felesége azzal fenyegetőzött, hogy elhagyja őt, ha még egyszer bekapcsolja.
Ez is érdekelhet: A Star Wars inspirálta az Az egyik karakterének nevét
A népszerű szerző nemrég a The Rolling Stone magazinnak adott interjújában osztotta meg különös rajongását a szám iránt, amelyDámasa Pérez Prado eredeti mambó zenéjének feldolgozása.
Sokat játszottam ezt a dalt. Megvolt a dance mix kiadás is. Imádtam ezeket a kiterjesztett lejátszási lemezeket, és mindkét oldalát rengetegszer hallgattam. Az egyik teljesen instrumentális volt, és addig játszottam, amíg a feleségem azt mondta, hogy ha még egyszer bekapcsolom, elhagy
– mesélte viccelődve King.
Olvasd el ezt is! Akik mögé a sztárok bújnak – a zeneipar 3 népszerű alteregója
King azt is elárulta, hogy ebben az időben éppen a 11/22/63 című művét írta, amelyben főhőse időutazásra indul, hogy megpróbálja megakadályozniJohn F. Kennedy meggyilkolását. De a Mambo No. 5 iránti rajongása mellett, arról is mesélt, hogy írás közben az elektronikus zenét részesíti előnyben:
Amikor írok, vannak műfajok, amiket akkor jobban szeretek hallgatni. Diszkó, techno, de talán a techno a legkedvesebb ekkor.
King számos olyan előadót is megnevezett, akiket gyakran hallgat, köztük az LCD Soundsystemet,Fat Boy Slimet, a KC and the Sunshine Bandet és Gloria Gaynort.
Csak kikapcsolom az agyam és szól a háttérben a zene, ami jó hangulattal tölt el. Ha megpróbálnál írni és Leonard Cohent hallgatni, hogy a fenébe csinálnád? Akkor hallgatnod kellene a szavakat, és figyelned kellene a szövegre, a mondanivalóra. A technonál nincs ez
– magyarázta.
