Szokás mondani, hogy sokszor egy nap, vagy akár egy pillanat is elég ahhoz, hogy minden gyökerestül átalakuljon. Ez hatványozottan igaz a világtörténelemre is, az alábbi cikkben pedig hat olyan 20. századi dátumot sorolunk fel, ami megváltoztatta a világot.
Ferenc Ferdinánd főherceg meggyilkolása és az I. világháború kitörése – 1914. június 28.
1914-ben Európa a feszültség és a katonai rivalizálás nehézségeitől szenvedett. A háború szikrája számos esemény lehetett volna, de végül egy osztrák főherceg meggyilkolása hadüzeneteket váltott ki, ami az első világháború borzalmas konfliktusához vezetett.
A háború négy évig tartott, és a világméretű konfliktus sok millió ember éltébe került. Az első világháború mélyreható társadalmi változásokhoz is vezetett.
A konfliktust követően a nők társadalmi szerepének elismerése nőtt, és számos országban a nők szavazati jogot kaptak. Nagyobb hangsúlyt kapott a munkásosztály szerepe is, amely harcolt és meghalt a háborúban. 1918/19-ben világméretű influenzajárvány pusztított, amely közel 50 millió embert ölt meg, de az első világháború vérengzései miatt csak korlátozott hatással volt a világ megváltoztatására, mivel sok kormány lebecsülte a vírus hatását.
1929-es tőzsdei összeomlás – 1929. október 24.
Az 1920-as évek hosszú gazdasági és tőzsdei fellendülése után, 1929 októberében a Wall Street részvényei meredeken zuhantak, ez pedig előidézte a globális nagy depressziót. A munkanélküliség 25%-ra emelkedett az Egyesült Államokban, miközben a termelés és a kereskedelem világszerte visszaesett. A széles körű szegénység világszerte a politikai szélsőségek növekedéséhez vezetett.
Japán és Németország is szélsőjobboldali nacionalista mozgalmakhoz fordult, ami katonai expanzióhoz és a második világháborúhoz vezetett. Amerikában a nagy gazdasági világválság vezetett Roosevelt elnök megválasztásához és a szövetségi kormányzat méretének nagymértékű bővítéséhez, mivel az emberek azt akarták, hogy a kormány igenis avatkozzon bele a válság kezelésébe.
Ez is érdekelhet: 9 kedvelt történelmi személy, aki a háttérben szörnyű dolgokat követett el
Lengyelország német megszállása – 1939. szeptember 1.
1939. szeptember 1-jén a náci Németország megszállta Lengyelországot, állítólag a „lebensraum" és a versailles-i szerződésben foglalt egyenlőtlenségek orvoslása érdekében.
A szuverén ország lerohanása végül meggyőzte a szövetségeseket – Nagy-Britanniát és Franciaországot – Hitler szélesebb körű, Európa megszállására irányuló szándékairól. Lengyelország volt az utolsó csepp a pohárban, és 1939. szeptember 3-án Nagy-Britannia hadat üzent a náci Németországnak.
A második világháború 1945 májusáig tartott, és körülbelül 50 millió ember életébe került. Kevésbé ismert, hogy egy titkos náci-szovjet paktum értelmében a Szovjetunió a német megszállással egy időben Lengyelország egyes részeit is megszállta.
Atombomba Hirosimában – 1945. augusztus 6.
Illusztráció.
Az 1945-ös amerikai atombomba-támadások elpusztították Hirosima és Nagaszaki városát. A pusztítás végül megadásra késztette a japánokat, véget vetve a heves és költséges csendes-óceáni háborúnak.
Japán kapitulációja egy időben elképzelhetetlennek tűnt. Az atombomba azonban meggyorsította a japán kapitulációt. A szóban forgó eset nem csak a második világháború végét jelentette. Megmutatta a világnak, milyen pusztítást okozhat egy harmadik világháború. Ezáltal Hirosima öröksége és a nukleáris háború veszélye még ma is ott lebeg a világ felett.
John F. Kennedy meggyilkolása – 1963. november 22.
Sokak szerint ez volt a világtörténelem egyik legmegdöbbentőbb és legváratlanabb pillanata. John F. Kennedy 1960-as megválasztása óta volt elnök. Fiatal, liberális és katolikus volt, és sokakat inspirált a világról alkotott pozitív jövőképével. 1963. november 22-én az elnök Dallasba látogatott, azonban egy felvonulás során – ahol Kennedy egy nyitott tetejű autóban ült többek között a feleségével, Jackie Kennedyvel – meglőtték őt.
Bár Lee Harvey Oswaldot letartóztatták a merényletért, a bizonyítékok egy szélesebb körű összeesküvésre utalnak.
Kennedy meggyilkolása után Lyndon Johnson lett az elnök, és az amerikaiak egyre nagyobb erőket mozósítottak Vietnámban, ami egy olyan elkeseredett konfliktushoz vezetett, amely mélyen megosztotta az amerikai társadalmat.
A berlini fal leomlása – 1989. november 9.
A berlini fal évtizedekig a Nyugat- és Kelet-Európát elválasztó „vasfüggöny" szimbólumaként állt. Az egyik oldalon a kommunista önkényuralmi államok, a másikon a demokratikus országok foglaltak helyet. A falat azért építették, hogy megakadályozzák a keletnémetek Nyugat-Németországba való szökését, és sokakat lelőttek a szökés közben.
A berlini fal leomlása ikonikus pillanat volt, ami azt jelentette, hogy a Szovjetunió elvesztette a Kelet-Európa feletti hatalmát. Az 1956-ban és 1968-ban a Szovjetunió tankokat küldött a magyarországi, majd a csehszlovákiai függetlenségi mozgalmak leverésére. Ezúttal azonban Mihail Gorbacsov jóváhagyta a szabadság iránti követelést.
Forrás: Biography Online
