Csak kevesen ismerik Malmesburyi Eilmer történetét, aki a középkorban nagyszabású tervvel állt elő: repülni szeretett volna. Bár az általa épített szerkezet impozánsnak számított, talán nem olyan meglepő, hogy nem járt túl sok sikerrel. A korból fennmaradt feljegyzéseknek köszönhetően idézzük fel bátor kísérletét.
A történelem első repülőgépét Wilbur és Orville Wright testvérpárnak köszönhetjük, akik 1903. december 17-én emelkedtek a levegőbe saját kezűleg épített gépükkel. Bár a több évig tartó kísérletezéseiknek köszönhetően az észak-karolinai Kitty Hawk városában történelmet írtak és a felfedezés az ő nevükhöz fűződik, valójában nem ők voltak az elsők, akik repüléssel próbálkoztak – és még csak nem is a reneszánsz mester, Leonardo Da Vinci.
A repüléssel kapcsolatos legtöbb történet valójában csak legenda, ám a Kr. u. 12. századból fennmaradt egy olyan írásos feljegyzés, amiben egy Malmesburyból származó Eilmer nevű férfiről emlékeznek meg, aki ugyancsak néhány pillanatra, de a levegőbe emelkedett.
Malmesburyi Eilmer ábrázolása a malmesburyi templom üvegablakán
Fotó: Andrew Dunn/Wikimedia Commons
Lynn Townsend White Jr. amerikai történész szerint 1000 és 1010 között született Malmesburyi Eilmer, akit úgy emlegettek, mint az akkori korhoz képest tanult, művelt és érett személyiséget, aki fiatalkorában óriási és merész tettre szánta el magát. A történet szerint Eilmer egy madárszárnyhoz hasonlító szerkezetet készített magának, melyet a kezére és a lábára erősített. Így próbálta meg utánozni a görög mitológiából ismert Ikaroszt,aki szintén madárszerű szárnyak segítségével próbált meg megszökni fogságából – írja az IFL Science.
Az irat szerint Eilmer egy torony tetejéről rugaszkodott el, és egy széllökés segítségével 201 métert haladt a levegőben.
Ajánljuk figyelmedbe! Új időszak a repülésben: V-alakú repülőgép forradalmasíthat
A történész úgy véli, Eilmer merev, óriási méretű szárnyakkal repülhetett, mivel a szerkezet nemcsak a karjához, de a lábához is csatlakozott. Elképzelése szerint a szárnyakkal csapkodnia kellett a levegőben akárcsak egy madárnak. A legnagyobb hiba azonban, hogy az eszköz nem rendelkezett megfelelő hajlási ívvel, vagyis csak siklórepülést lehetett végrehajtani.
A gravitáció végül hamar közbeszólt, melynek következtében lezuhant és eltörte mindkét lábát. White atörténet alapján utólag arra a következtetésre jutott, hogy farokszerkezetet is kellett volna barkácsolnia magának, ami rásegíthetett volna a repülésre. A kutató hozzátette, hogy bár a férfi merész próbálkozása miatt a saját korában ismertségre tett szert, a történelem során mégis feledésbe merült.
