A kereskedelmi repülőgépek radikális újratervezése, az úgynevezett repülő V repülőgép 20%-kal növelheti az üzemanyag-hatékonyságot, jelentősen csökkentve a kibocsátást.
A kereskedelmi célú légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás mintegy 3%-át teszi ki. Ez nem tűnik soknak, de ha az iparág egy nemzet lenne, akkor a hatodik legnagyobb kibocsátó lenne a világon, Japán és Németország között. Hamarosan feljebb is kerülhet a rangsorban, mivel az ENSZ előrejelzése szerint a légi közlekedés kibocsátása 2050-re több mint háromszorosára fog nőni a megnövekedett kereslet miatt. A légi közlekedést más kibocsátási forrásokhoz, például a villamos energiához vagy az autókhoz képest nagyon nehéz szén-dioxid-mentessé tenni.
A légitársaságok a repülési útvonalak optimalizálásával, elektromos repülőgépekre való átállással vagy a flotta újabb, üzemanyag-hatékonyabb repülőgépekre való korszerűsítésével csökkenthetnék a légi közlekedés éghajlatra gyakorolt hatását. Egyes szakértők azonban nagyobb léptékben gondolkodnak, és olyan repülőgépeket fejlesztenek, amelyek gyökeresen eltérnek a jelenleg az égbolton közlekedő gépektől. A világ egyik legnagyobb űrkutatási vállalata közösen fejleszti a Flying-V nevű, radikális megjelenésű repülőgépet, amely olcsóbbá és éghajlatbarátabbá teheti a repülést.
Az egyik ilyen a Flying-V. A Flying-V-t körülbelül 300 utas szállítására tervezték, de a tipikus utasszállító repülőgépekkel ellentétben, amelyek szárnyai egy cső alakú törzs közepéből állnak ki, a Flying-V-nek két, ferdén összekötött törzse van. Ez a V alak kisebb légellenállást eredményez, mint egy hagyományos repülőgép, és ez segít a gép súlyát is alacsonyan tartani. Normális esetben az utasok a repülőgép közepén ülnek, a szárny pedig a felhajtóerőt generálja. Ezeket az erőket aztán át kell vinni az utastérbe. Ehhez további építési súlyra van szükség, amire itt nincs szükség.
Ez a kisebb tömeg a Flying-V-t a fejlesztők szerint becslések szerint 20%-kal üzemanyag-takarékosabbá tenné, mint a hasonló méretű repülőgépeket, ha sugárhajtóművel hajtanák, miközben az utasok számára továbbra is kényelmes utazást biztosítana. A gépet azonban hidrogénnel is lehetne hajtani, ebben az esetben nem termelne szén-dioxid-kibocsátást. A hidrogén azonban kevésbé hatékony és erős, mint a sugárhajtómű üzemanyaga, ami körülbelül 35%-kal csökkentené a repülőgép hatótávolságát, és a hidrogén szállításához szükséges tartályok a rakomány térfogatának körülbelül 70%-át igényelnék.
A kutatók 2020 nyarán repülték a Flying-V egy apró, három méteres méretarányú változatát, és most egy 13 méteres méretarányú másolaton dolgoznak, amelyet szélcsatornában tesztelnek - ez lehetővé teszi majd számukra, hogy értékeljék a konstrukció kezelhetőségét, zaját és egyebeket. Még rengeteg munka vár arra, hogy bárki is felülhessen az egyik repülőgépre, de a kutatók bíznak abban, hogy 2041-re elkészül a prototípus.
(Forrás: BigThink)
