
Ha tetszett az Odüsszeia, ezt az 5 klasszikust se hagyd ki
Az irodalom legemlékezetesebb hősei ritkán jutnak el egyenes úton a céljukig. Ismeretlen vidékeken bolyonganak, veszélyes ellenfelekkel és saját gyengeségeikkel küzdenek meg, miközben minden próbatétel távolabb sodorja őket attól az embertől, aki egykor útnak indult. Mire végül megérkeznek, már az otthont és a hazatérést is másképp látják.
Ennek az ősi történettípusnak az egyik legfontosabb alapműve Homérosz Odüsszeiája, amelyben a trójai háborúból hazafelé tartó Odüsszeusz tíz éven át bolyong a tengeren. Christopher Nolan 2026 júliusában bemutatott filmjében Matt Damon alakítja a legendás görög hőst, mellette Tom Holland, Anne Hathaway, Robert Pattinson, Lupita Nyong’o, Zendaya és Charlize Theron is szerepel. Az Odüsszeia azonban jóval több látványos tengeri kalandnál. A hazavágyásról, a kitartásról, a leleményességről és azokról a kísértésekről mesél, amelyek újra meg újra eltérítik a hőst a céljától. A következő 5 klasszikus egészen más világokban járja körül ugyanezeket a motívumokat.
Phileas Fogg, a kínosan pontos napirend szerint élő londoni úriember fogadást köt arra, hogy nyolcvan nap alatt körbeutazza a Földet. Francia inasával, Passepartout-val azonnal útnak indul, ám a gondosan kiszámított menetrendet késések, megszakadt útvonalak és váratlan veszélyek borítják fel. Közben Fix nyomozó is követi őket, mert tévesen azt hiszi, hogy Fogg áll egy londoni bankrablás mögött. Fogg útját nem istenek és mitikus szörnyek, hanem a modern világ kiszámíthatatlansága nehezíti. Odüsszeuszhoz hasonlóan újra és újra rögtönöznie kell, miközben az utazás lassan őt magát is átformálja. A kimért férfiról kiderül, hogy társaiért a fogadást és vagyonát is hajlandó kockára tenni.

Lemuel Gulliver sebész és hajóorvos négy különös utazás történetét meséli el. Előbb a tenyérnyi lilliputiak országába kerül, később az óriások földjén találja magát, majd megismeri Laputa tudósait és feltalálóit. Utolsó útján az értelmes lovak, a nyihahák társadalmába jut, ahol az emberekre emlékeztető, vad yahuk számítanak alantas lényeknek. Akárcsak Odüsszeusz, Gulliver is egymástól gyökeresen eltérő közösségek szabályaihoz próbál alkalmazkodni. Swift fantasztikus kalandok mögé rejti politikai és társadalmi szatíráját, miközben minden új nézőpontból másként láttatja az emberi hiúságot. A hazatérés azonban Gulliver számára nem megnyugvást hoz: utolsó útja után már saját embertársaitól is elidegenedik.
A történetet elbeszélő Ishmael bálnavadászatra jelentkezik a Pequod nevű hajóra. Csak a tengeren derül ki, hogy Ahab kapitányt nem a szokásos zsákmány érdekli: mindenáron fel akarja kutatni Moby Dicket, a hatalmas fehér ámbráscetet, amely egy korábbi találkozásuk során leszakította a lábát. Ahab személyes bosszúhadjárattá változtatja az utazást, és megszállottságának az egész legénységet alárendeli. Melville regényében a tenger ugyanolyan kiszámíthatatlan és fenyegető közeg, mint Homérosz eposzában, Ahabot azonban nem a hazatérés vágya hajtja. Míg Odüsszeusz a túlélésért használja a leleményességét, a kapitány minden döntésével távolabb kerül a megmeneküléstől. A legnagyobb veszélyt végül nem maga a bálna, hanem Ahab mindent felemésztő bosszúvágya jelenti.

Dorothyt és kutyáját, Totót egy forgószél ragadja el kansasi otthonukból, majd Óz varázslatos birodalmában teszi le őket. A kislány a Smaragdváros felé indul, mert azt reméli, hogy a nagy varázsló segíthet neki hazajutni. Útközben csatlakozik hozzá a Madárijesztő, a Bádog Favágó és a Gyáva Oroszlán, akik észt, szívet, illetve bátorságot szeretnének kérni Óztól. Dorothy története az odüsszeiai bolyongás meseszerű változataként is olvasható. Idegen földre kerül, társakat talál, veszedelmes ellenfelekkel néz szembe, és a legkülönösebb csodák között sem felejti el, hogy haza akar térni. Útitársai közben sorra bebizonyítják, hogy már rendelkeznek azzal, amit hiányolnak magukból.
Zsákos Bilbó nyugodt életét Gandalf varázsló és tizenhárom törp érkezése forgatja fel. A Thorin Tölgypajzs vezette társaság vissza akarja szerezni a Magányos Hegy mélyén fekvő egykori otthonát és kincseit Smaugtól, a sárkánytól. Bilbót betörőként viszik magukkal, noha kezdetben sem tapasztalata, sem különösebb kedve nincs a kalandozáshoz. Útjukat trollok, koboldok és óriáspókok nehezítik. A regény már az Oda és vissza alcímmel is jelzi, hogy a kaland végén a hazatérés áll. Bilbó minden új próbatétellel bátrabbá és találékonyabbá válik, miközben azt is megtapasztalja, milyen pusztítást okozhat a kapzsiság. Ugyanabba a házba érkezik vissza, ahonnan elindult, ő maga azonban már egészen másként látja a világot.
Olvasd el ezt is!