Pascal-Adolphe-Jean Dagnan-Bouveret –  Manon Lescaut temetése

3 festmény, amely lenyűgöző történeteket mesél el

Leonardo da Vinci, Vincent van Gogh és Pablo Picasso mind olyan híres művészek voltak, akik csodálatos történeteket meséltek el híres festményeiken keresztül. Az alkotásokon játszódó elbeszélések ecsetvonásaikkal életre kelnek, és arra invitálnak, hogy olvassunk a festményből, akárcsak egy könyvet. Akár rajongunk a művészetért, akár nem, ez a 3 műalkotás és háttértörténetük biztosan le fog nyűgözni!


Pascal-Adolphe-Jean Dagnan-Bouveret –  Manon Lescaut temetése

Pascal-Adolphe-Jean Dagnan-Bouveret \u2013  Manon Lescaut temet\u00e9seen.m.wikipedia.org

Pascal-Adolphe-Jean Dagnan-Bouveret francia romantikus festő e drámai kompozíciója a művész első nyilvános sikere volt. Az Abbé Prévost 18. századi, nagysikerű regénye, Manon Lescaut és Des Grieux lovag történetealapján készült mű nagyobb méretű változatát az 1878-as Párizsi Szalonon állították ki.

Az 1731-ben megjelent regény a maga idejében rendkívül botrányosnak számított, és a megjelenése után nem sokkal Franciaországban betiltották. De így is jól ismert volt a művészvilágban a rejtélyes kurtizán, Manon és a daliás nemes Des Grieux tragikus története.

A könyv legalább három másik regényt, valamint számtalan műalkotást, balettet, operát, filmet, sőt még egy japán jazzoperát és popdalt is megihletett.

Ez is érdekelhet:5 világhírű festmény, amely titkos üzeneteket rejt

A Franciaországban és Louisianában játszódó regény két fiatal életét követi nyomon. A Manon Lescaut temetése című festményen Dagnan-Bouveret egy drámai jelenetet örökített meg, amikor a kétségbeesett Des Grieux megássa szerelme sírját, és elhatározza, hogy követi őt a halálba.

Az alkotáson tehát a regény befejezésének drámai pillanatát láthatjuk, miután Manon a menekülés okozta kimerültségtől összeesik és meghal egy New Orleans melletti sivatagban. Des Grieux a gyásztól megőrülve elhatározza, hogy ott temeti el, ahol elesett, és miután gödröt ásott a puha homokban, lefeküdt mellé, hogy megvárja saját halálát.

Edmund Blair Leighton – Míg a halál el nem választ

Edmund Blair Leighton \u2013 M\u00edg a hal\u00e1l el nem v\u00e1laszten.m.wikipedia.org

Ezt a gyönyörű olajfestményt a régenskori festő, Edmund Blair Leighton alkotta. Leighton számos zsánerjelenete után készítette el, a Míg a halál el nem válasz című alkotását, amely a férfi-női interakciók egyfajta humoros ábrázolása.

Az esküvői szertartás oltárán végigsétálva egy gyönyörű, korhű ruhába öltözött fiatal nő összekulcsolja karját újdonsült férjével, egy nála jóval idősebb úriemberrel. A művet 1879-ben állították ki a Királyi Akadémián. Amikor Leighton először elküldte az Akadémiának a festmény, szarkasztikusan az L.S.D. címet adta neki, ami a latin „librae, solidi, denarii" kifejezést jelenti. A kifejezés fordítása „font, shilling, penny", ami arra utal, hogy a nő inkább a pénzért házasodik, nem pedig szerelemből.

A részletesen kidolgozott, monumentális vásznon megfigyelhetjük az esküvői vendégekeket is, akik suttogva és rosszalló pillantásokat vetnek. Megannyi arckifejezést láthatunk: az aggodalomtól a kábult zavarodottságon át a cinikusig.

A menyasszony a „jókívánságokat" figyelve lefelé szegezi fejét, elkerülve a tőle jobbra álló fiatalember tekintetét. Vajon egykor ő volt az igaz szerelme?

A jelenet pedig valóban arra utal, hogy ők voltak azok, akik egykor össze akarták kötni az életüket. Az öreg vőlegény – humorosan a művész önarcképeként megfestve – előre bámul, arca üres, nem vesz tudomást kapcsolatukról.

Olvasd el ezt is!5 ellopott, híres festmény, amiről még most sem tudjuk, merre lehetnek

Auguste-Clément Chrétien — Akhilleusz nevelése a Kentaur Chirontól

Auguste-Cl\u00e9ment Chr\u00e9tien \u2014 Akhilleusz nevel\u00e9se a Kentaur Chiront\u00f3len.wikipedia.org

A 19. századi francia neoklasszikus festészet remekműve, Auguste-Clément Chrétien monumentális olajfestménye életművének egyik legjelentősebb alkotásai közé tartozik.

A kompozíció a mitológiai hős Achilles fiatalkorának egy híres jelenetét ábrázolja: Chiron, a legbölcsebb és legigazságosabb kentaur általi nevelését.

Chrétien Akhilleusz nevelése című, az 1861-es párizsi szalonra komponált és ott kiállított műve tökéletesen illeszkedik mind a neoklasszikus, mind a történeti festészet hagyományaiba. A szimmetriára, a perspektívára és az elbeszélésre helyezett hangsúlyával Chrétien gyönyörűen rögzíti a vászonra a fizikai és erkölcsi eszmények fogalmát.

A figyelmetekbe ajánljuk