Leonardo da Vinci: Mona Lisa
Getty Images
Bizonyára mindenki hallott már Mona Lisa mosolyának rejtélyéről. Hogy a képen szereplő nő egyáltalán mosolyog-e, az már értelmezés kérdése, de Leonardo da Vinci festményének van egy sokkal titokzatosabb részlete is.
2010-ben az az olasz Kulturális Örökségek Nemzeti Bizottságának elnöke, Silvano Vinceti művészettörténész és kutató azt állította, hogy felfedezett a Mona Lisa női alakjának jobb szemében egy apró LV betűsort, bal szemében pedig egy S betűt, a háttérben lévő híd alatt pedig a 72-es számot találta.
Vinceti úgy véli, hogy az LV Leonardo nevére utal, az S és a 72 jelentése viszont már kevésbé világos – a kutatók még azon is vitatkoznak, hogy egyáltalán milyen betű olvasható ki a bal szemen. Sokak szerint, ha S betűről van szó, akkor a Milánót uraló Sforza-dinasztiát jelentheti. Lehetséges, hogy a képen szereplő nő ennek a családnak a tagja volt, esetleg Ludovico Sforza udvarának egyik udvarhölgyét kérte fel a modelljeként Leonardo, aki Milánóban festette a képet.
A 72-es szám a judaizmusban és a kereszténységben egyaránt megtalálható számjegyekből származhat, ahol a világ teremtését jelképezi, míg a 2 a férfi és a nő kettősségét.
Vannak olyan feltételezések is, miszerint a nő terhes, mivel a karjai keresztbe állnak a hasa felett. A vállán ráadásul fátylat is visel, amit a terhes olasz nők a reneszánsz idején gyakran viseltek. A legtöbb művészettörténész viszont egyetért abban, hogy Mona Lisa valódi személyazonossága Lisa del Giocondo volt – a képpel kapcsolatban azonban még mindig rengeteg spekuláció létezik. Egy másik elmélet szerint például Mona Lisa valójában egy Gian Giacomo Caprotti nevű férfi modell volt, aki Leonardo da Vincivel dolgozott együtt.
Ez is érdekelhet: Rejtélyes művészet – miért olyan nagy szám a Mona Lisa?
Michelangelo Buonarroti: Ádám teremtése
Getty Images
Michelangelo Ádám teremtése című festménye egyike a Sixtus-kápolna mennyezetére festett kilenc képnek. Michelangelo az emberi anatómia szakértője volt, ami meg is látszik, hiszen az Ádám teremtésében sokak szerint egy emberi agyat rejtett el.
Ha körvonalazzuk Isten és az angyalok mintáját a jobb oldalon, észrevehetjük, hogy a körvonal egy emberi agyra hasonlít, méghozzá elég pontosan. Sokak szerint ezzel nem csupán az élet, de az intelligencia és a tudás átadása is a képre került, mások szerint vallásellenes szimbólum rejtőzik a képen: Michelangelo azt akarta közölni, hogy nem Isten teremtette Ádámot, hanem az ember alkotta meg Istent az elméjén keresztül.
Egy másik értelmezés szerint Isten valójában egy méh belsejében helyezkedik el, míg Ádám látszólag egy nő mellkasának tetején pihen. Ha pedig elég közelről nézzük, kivehető, hogy Ádámot egy plusz bordával festették meg – a bibliai történet szerint pedig Ádám az egyik bordájával teremtette meg Évát.
Olvasd el ezt is! Bujaságokat rejtő műalkotások: mindent észreveszünk elsőre?
Leonardo da Vinci: Az utolsó vacsora
Getty Images
Ha olvastuk Dan Brown A Da Vinci-kód című könyvét vagy láttuk a könyv alapján készült azonos című filmet, akkor már megismerkedhettünk azokkal a különböző rejtélyekkel, amelyek Leonardo da Vinci Az utolsó vacsora című művét övezik.
Érthető módon, ezt tartják a művész legnagyobb alkotásának is, amit milánói Santa Maria della Grazie templom egyik falára festett. A 9 x 4,5 m-es freskó azt a drámai jelenetet örökíti meg, amikor Jézus a 12 apostolnak kijelenti, hogy egyikük el fogja árulni őt.
Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint a Jézus jobbján ülő János apostol valójában Mária Magdolna. Ő az egyetlen személy a festményen, aki nagy nyakláncot visel, és hosszú a haja, ami miatt nőies vonásokkal rendelkezik. Kettejük között egy V-alak is látható, ami akár a női méhre is utalhat. Egyes elméletek szerint mindez azt jelenti, hogy Jézusnak és Máriának közös gyermeke született.
De az egyik legérdekesebb felfedezést egy Giovanni Maria Pala nevű olasz zeneszerző tette, aki azt állítja, hogy a festményen elrejtett titkos hangjegyeket fedezett fel. Pala öt vízszintes vonalat húzott a képre, és a kenyérdarabokat és az apostolok kezeit hangjegyekként olvasta, méghozzá úgy, ahogy a festő a titkos naplóit írta: jobbról balra.
A dal Pala szerint leginkább egy rekviemre hasonlít, ha pedig orgonán játsszák, valóban egy templomi énekre hasonlít. Az elméletnek persze számos kritikusa van, de érdemes kiemelni, hogy Leonardo da Vinci kiváló zenész is volt.
Hieronymus Bosch: Gyönyörök kertje
Getty Images
Hieronymus Bosch 1490 és 1510 között alkotta meg a Gyönyörök kertje című művét. A művésznek tehát 20 évébe telt, mire befejezte a remekművet, ami meg is látszik: annyi minden van a festményen, hogy még 2014-ben is találtak rejtett üzeneteket.
Egy egyetemista rejtett hangjegyeket fedezett fel a kép bal alsó sarkában, ahol egy kottát talált valakinek a fenekére rátetoválva.
A kottát persze azóta megzenésítették, és egy kifejezetten hátborzongató dallamot lehet hallani.
Sandro Botticelli: Primavera
Getty Images
Sandro Botticelli Primavera (Tavasz) című festményének tényleges jelentése évek óta vita tárgya a művészettörténészek között.
Sokan a világ legvitatottabb festményének is nevezik, abban azonban a legtöbben egyetértenek, hogy a kép a tavasz kezdetét ünnepli. A festményen több mitológiai alak is szerepel, de a szereplők nem illeszkednek egyetlen ismert történethez sem. Sok művészettörténész viszont úgy véli, hogy a kép a tavasz számos szakaszát ábrázolja jobbról balra haladva.
A festmény rejtett „titka", hogy a képen 500 azonosított növényfaj található, mintegy 190 különböző virággal, amelyek közül legalább 130 konkrétan azonosítható. Arra azonban nincs válasz, hogy Botticelli miért fáradozott annyit azon, hogy megfessen ennyi különböző virágot? Sokak véleménye az, hogy a virágok valamilyen jelentéssel bírhatnak, mások szerint Botticelli egyszerűen felvágott a botanikai tudásával. A választ csak a festő tudja, akit ha megkérdezhetnénk, biztosan több rejtet titkot is elárulna a képéről.
