Ezért kapott szarvakat Michelangelo Mózes szobra

Michelangelo monumentális Mózes márványszobra ma Rómában, a San Pietro in Vincoli-bazilikában látható. Az alkotás II. Gyula pápa síremlékéhez készült, amelynek munkálatai hosszú évtizedeken át foglalkoztatták a művészt. A szobor Mózest a törvénytáblákkal ábrázolja, miután visszatért a Sínai-hegyről. Ha azonban közelebbről megnézzük az alak fejét, két apró szarvat is felfedezhetünk rajta.

A művészettörténészek szerint a magyarázat az Ószövetséghez, azon belül A Kivonulás könyvének 34. fejezetéhez vezet. A történet szerint Mózes úgy tért vissza a Sínai-hegyről, hogy arca megváltozott az Istennel való találkozás után. A héber szövegben szereplő qaran szó jelentése a szövegkörnyezet alapján arra utal, hogy Mózes arca sugárzott vagy fényt árasztott. A szó ugyanakkor rokonságban áll a qeren kifejezéssel, amely többek között szarvat is jelent.

Sokáig egyszerű fordítási hibával magyarázták a furcsa megfogalmazást. A kérdés azonban ennél összetettebb. Nyelvészeti kutatások szerint Jeromos tisztában lehetett a héber kifejezés többféle értelmezésével, és elképzelhető, hogy tudatosan választotta a „szarv” jelentést. Vagyis nem biztos, hogy félrefordításról beszélhetünk, inkább egy olyan értelmezésről, amely később a keresztény művészetben is nyomot hagyott.

Amikor Michelangelo a 16. század elején Mózes alakján dolgozott, a szarvakkal ábrázolt próféta már nem számított példátlannak. A latin bibliai hagyomány nyomán Mózes szarvakkal más középkori és reneszánsz ábrázolásokon is megjelent. Michelangelo tehát egy évszázadok óta ismert képi hagyományt vitt tovább saját monumentális szobrán. Érdekesség, hogy a ma elterjedt bibliafordítások ezzel szemben általában úgy adják vissza a jelenetet, hogy a próféta arca ragyogott vagy sugárzott. A szobor szokatlannak tűnő részlete így végső soron egy több mint ezeréves nyelvi értelmezés emléke.