Az amerikai kontinens legrégebbi könyve új életre kelt – lenyűgöző felvételek a maja kódexről
A Códice Maya de México a világ egyik legértékesebb kézirata: ez az amerikai kontinens legrégebbi fennmaradt könyve, amely több mint kilenc évszázad távlatából enged bepillantást a maja civilizáció gondolkodásába.
A közép-amerikai maják három és fél évezreden át uralták a térséget, mégis mindössze négy kódexük maradt ránk. Ezek közül csak a Códice Maya de México készült a spanyol hódítók megérkezése előtt, valamikor 1021 és 1152 között. Bár töredékes és sérült, az arannyal és egyéb értékes anyagokkal színezett illusztrációi egy letűnt világ tudását idézik meg – írja az Open Culture.
A kódexet a hatvanas években fedezték fel egy mexikóvárosi magángyűjteményben, de sokáig hamisítványnak tartották. A történészek szerint egy chiapasi barlangból csempészték ki, és a különös körülmények miatt csak 2018-ban erősítették meg hitelességét. Andrew Turner művészettörténész szerint „a könyvnek ellentmondásos múltja van”, hiszen évtizedeken át a tudományos világ is vitatta eredetiségét.
Lauren Kilroy-Ewbank művészettörténész szerint a kódex valójában csillagászati célokat szolgált, és a Vénusz bolygó ciklusát rögzíti. Turner kiegészíti, hogy a maják a Vénuszt „veszélyes bolygónak” tartották, amely szerintük az istenek akaratát és hangulatát jelezte előre. A kézirat 140 éven át követi a bolygó 584 napos mozgását, és bizonyítja, hogy a maják felismerték: a reggel és este látott planéta valójában ugyanaz az égitest.
A kódex lapjain nem csupán csillagászati megfigyelések, hanem vallási jelképek és jóslatok is megjelennek. A maják úgy hitték, a Vénusz mozgása háborúkat, természeti katasztrófákat vagy éhínséget jelezhet előre. Az egyik lap például egy csontvázszerű istenséget ábrázol, aki tompa késsel és levágott fejjel a kezében áll – ez a jelenet jól mutatja, mennyire szoros kapcsolatot láttak az égi mozgások és az isteni akarat között. A Códice Maya de México új digitális feldolgozása most először teszi lehetővé, hogy bárki közelről megismerje ezt a több mint kilencszáz éves kincset. A kutatók szerint a kézirat nemcsak művészeti, hanem tudománytörténeti szempontból is páratlan bizonyíték arra, milyen fejlett csillagászati tudással rendelkezett a maja civilizáció.
Olvasd el ezt is!