DEA/M. SEAMULLER/Getty Images
június 19., 2026  ●  Kultúra

A középkor 7 legkegyetlenebb bosszúja

A középkorban a bosszú sokszor nem szégyellnivaló indulatnak számított, inkább a megsértett becsület helyreállításának eszközeként tekintettek rá. Az Ószövetségből ismert „szemet szemért, fogat fogért” elve is hozzájárult ahhoz, hogy a megtorlást sokan elfogadható, sőt bizonyos helyzetekben elvárt válasznak tartsák. Ezek közül néhány annyira véres és kegyetlen volt, hogy mai szemmel felfoghatatlannak tűnik. 

II. Eduárd és Piers Gaveston halála

II. Eduárd angol király rajongásig szerette Piers Gavestont, akiről máig vitatott, hogy csupán közeli barátja volt-e, vagy szerelmi kapcsolat is fűzte hozzá. Mindenesetre a bárók irigységgel nézték, ahogy egy alacsonyabb rangú nemest Cornwall grófjává emeltek, ezért Gavestont többször száműzték. Végül 1312-ben elfogták, Warwick várába vitték, majd a vele szemben álló főurak ítélete nyomán lefejezték. Eduárd soha nem felejtette el kegyence halálát. Egyes történészek szerint későbbi hadjáratai és a bárókkal vívott 1321-es konfliktusa részben a bosszúról szólt. Amikor lehetősége adódott, leverte a lázadást, visszahívta új kegyenceit, a Despensereket, Lancaster grófját pedig felségárulás miatt kivégeztette.

Illusztráció Piers Gaveston lefejezéséről
Fotó: Historica Graphica Collection/Heritage Images/Getty Images
I. Bajazid szultán megalázása

1402-ben az ankarai csatában Timur Lenk vereséget mért I. Bajazid oszmán szultán seregeire, ám a krónikák szerint ez nem volt elég neki. Bajazidot fogságba ejtette, később pedig ketrecben hurcolta magával Anatóliában. Egyes későbbi beszámolók azt is állítják, hogy Timur lábtartóként használta Bajazidot, amikor lóra szállt, feleségeit és ágyasait pedig vendégei kiszolgálására kényszerítette. Bár a részletek körül sok a bizonytalanság, a történet hagyománya szerint Timur nem elégedett meg ellenfele legyőzésével: látványosan meg is akarta alázni.

Dzsingisz kán és az otrari vérengzés

A 13. század elején a Hvárezmi Birodalom súlyos hibát követett el, amikor megsértette a mongolokkal kötött békés kereskedelemről szóló megállapodást. Otrar kormányzója kémkedéssel vádolt egy mongol karavánt, több száz kereskedőt kivégeztetett, áruikat pedig elkoboztatta. Dzsingisz kán elégtételt követelt, de a sah válaszul egyik követét lefejeztette, a többieket pedig nyilvánosan megalázta. A mongol válasz pusztító volt: Otrar hónapokig tartotta magát, majd elesett, lakóit megölték vagy rabszolgasorba hurcolták. A kormányzót a beszámolók szerint különösen kegyetlen módon végezték ki: olvasztott ezüstöt öntöttek a szemébe és a fülébe.

Vlad Tepes és az oszmán követek

III. Vlad havasalföldi fejedelem hírnevét kegyetlenkedéseinek köszönheti. Kedvelt módszere a karóba húzás volt, amelynek technikáját a források szerint különös brutalitással alkalmazta. Közismert volt róla, hogy gyűlölte az oszmánokat, így amikor 1459-ben II. Mehmed követei adófizetést követeltek tőle, Vlad felszólította őket, hogy vegyék le turbánjukat. Ők ezt vallási okokra hivatkozva megtagadták, mire a fejedelem azt mondta, hogy segít nekik rögzíteni azokat. A történet szerint ezt úgy oldotta meg, hogy szögeket veretett a követek fejfedőjén át a koponyájukba.

I. Péter portugál király és Inês de Castro

I. Péter portugál király története szerelmi tragédiából fordult véres bosszúba. Péter politikai okokból Constanza Manuel férje lett, később azonban beleszeretett felesége udvarhölgyébe, Inês de Castróba. Apja, IV. Alfonz ezt nem nézte jó szemmel, így 1355-ben meggyilkoltatta Inêst. Amikor Péter trónra került, törvényes feleségének nyilvánította szerelmét, gyermekeiket elismerte, a hagyomány szerint pedig Inês holttestét is királynőként tiszteltette. Ezután üldözőbe vette azokat, akiket felelősnek tartott a haláláért. Két elítéltet kínzás után kivégeztetett: a hagyomány szerint szívüket eltávolíttatta, testüket pedig tűzbe vetette.

Inês de Castro meggyilkolása
Fotó: Prisma/Universal Images Group via Getty Images
A vérsas legendája

A vikingekhez kötött vérsas rítus létezéséről máig viták folynak, de több óészaki történet is említi. A leírások szerint az áldozat hátát felvágták, bordáit leválasztották a gerincről, majd tüdejét kifordították, mintha szárnyai lennének. Ragnar fiai például állítólag így torolták meg Ragnar Lothbrok halálát, akit Northumbria királya, Ælla kígyóverembe vettetett.

II. Jusztinianosz visszatérése

II. Jusztinianosz bizánci császár kétszer is hatalomra került. Első uralma 695-ben ért véget, amikor fellázadtak ellene, megcsonkították, levágták az orrát, majd száműzték. 705-ben azonban visszatért Konstantinápolyba, és puccsal újra megszerezte a trónt. Ezután korábbi ellenfeleit, Leontioszt és III. Tiberioszt lánccal a város lóversenypályájára, a hippodromra hurcoltatta, hogy mindenki szemtanúja legyen bosszújának. Az arany műorrot viselő császár a nyilvánosság előtt a nyakukra tette a lábát, majd lefejeztette őket. Támogatóik közül sokakat szintén kivégeztek, egyeseket zsákba varrva dobtak a tengerbe.

Nyitókép: Illusztráció / DEA/M. SEAMULLER/Getty Images

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!