140 évvel ezelőtt, 1885. március 29-én született a magyar irodalom megkerülhetetlen alakja, Kosztolányi Dezső. A 20. század egyik legnagyobb magyar irodalmárának írásai a mai napig megrázóak, elgondolkodtatóak, miközben tökéletesen mutatják be az emberi lélek finom rezdüléseit, a hétköznapok tragédiáit és a korabeli magyar társadalom sajátosságait.
Nero, a véres költő
Kosztolányi legelső nagyepikai művét 1921-ben adták ki, és a korabeli irodalmi közegben meglehetősen vegyes fogadtatásban részesült. Az ókori Rómában játszódó történetben az író a véresszájú császár, Nero karakterén keresztül mutatja be azt, hogyan képes a hatalom őrületbe kergetni egy tehetséges fiatalt, aki a légynek sem tudna ártani.
Ez is érdekelhet! Művészet és generációk találkozása: mit üzen a korunk?
Nero egyszerre áldozat és bűnös, aki egy idő után képtelen különbséget tenni jó és rossz között: küzd azért, hogy korának legjobb írója legyen, ám senki nem ismeri el a tehetségét, ez pedig lassan az őrületbe kergeti a császárt.
A regény ugyan nem tartozik Kosztolányi legismertebb művei közé, mégis érdemes elolvasni, hiszen mai szemmel nézve sorai különösen húsba vágóak és fájdalmasak.
Pacsirta
Kosztolányi Dezső Pacsirta című regénye egyszerű családi történetként indul, de – ahogy azt az írótól megszokhattuk – a háttérben elfojtott vágyak és soha meg nem valósított álmok húzódnak. A történet főszereplői a Vajkay család tagjai: a szülők megszokásokkal teli élete a lányuk, Pacsirta körül forog, akit azonban sajnos a külseje miatt sehogy sem sikerült férjhez adni.
Egy nap aztán a lány elutazik, a Vajkay házaspár pedig egyedül marad. Az idősödő szülők ekkor szembesülnek vele, hogy mennyi mindenről mondtak le Pacsirta miatt, és mennyi mindent mulasztottak el csak azért, hogy a lányukkal foglalkozzanak.
Ákos és felesége habzsolni kezdik az életet, hogy később szembesüljenek a kínzó kérdéssel:
meddig lehet feláldozni a saját álmainkat mások boldogságáért?
Még több érdekesség! Komfortzónán innen és túl – ilyen lesz a 2025-ös Tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál
Aranysárkány
A regény egy vidéki gimnáziumi tanár, Novák Antal tragédiáját meséli el, aki diákjai kegyetlenségének áldozatává válik. Az oktató tisztességes, de szigorú ember, aki szinte a végsőkig ragaszkodik az elveihez, sokszor figyelmen kívül hagyva mások érzéseit.
A tanító és a fiatalok közötti feszültség egyre fokozódik, mígnem egy aprónak tűnő konfliktus lavinát indít el.
A regény bemutatja, hogyan válhat valaki a saját hitrendszerének rabjává, és hogyan formálja a közösség az egyén sorsát. Az iskolarendszer ridegsége és a tanári hivatás nehézségei mellett a mű az emberi kegyetlenség és a hatalmi visszaélések kérdéseit is boncolgatja.
Édes Anna
Kosztolányi talán legismertebb regénye, az Édes Anna című nem csupán egy tragikus nő történetét meséli el, de bemutatja az első világháború utáni Magyarország fojtogató, feszültségekkel teli mindennapjait is.
A cselédsorban élő Anna és gazdái, a Vizy család kapcsolatában egy látszólag békés világ képe rajzolódik ki, de a falak mögött feloldhatatlan feszültségek lappanganak közöttük, melyek végül elkerülhetetlenül tragédiához vezetnek.
Esti Kornél
Kosztolányi a regényeiben a társadalom és a benne élő egyén kapcsolatát kutatta
Fotó: MTI/Jászai Csaba
Ha valaha szerettünk volna közelebb kerülni Kosztolányi valódi személyiségéhez, érdemes az Esti Kornél novellaciklust lapozgatni.
A címszereplő ugyanis egyértelműen az irodalmár alteregója, aki próbálja megtalálni a helyét a világban, ami sötét, kegyetlen és sokszor rendkívül furcsa.
Ezt is olvasd el! 5 tény Ady Endréről, amit biztosan nem tanítanak az iskolákban
Kornél a novellafolyam során beutazza a fél világot, idegenekkel ismerkedik, különös kalandokba keveredik, miközben igyekszik megtalálni a saját hangját, amelyen keresztül végre megértetheti magát a világgal.
