Ady Endre
Fotó: Shutterstock

A költőfejedelem életét a mai napig rengeteg titok és legenda övezi

5 tény Ady Endréről, amit biztosan nem tanítanak az iskolákban

1919. január 27-én, két hét intenzív ápolás után, 41 éves korában hunyt el az egyik legnagyobb magyar költő, Ady Endre. Ady korának egyik legellentmondásosabb figurája volt, akit a mai napig rengeteg legenda és mítosz övez. Bár a közoktatásban sok szó esik munkásságáról, akadnak olyan részletek az életéből, amikről szinte senki nem beszél.


​A tandíját alkoholra költötte

Ady Endrét mindig is dekadens művészként ismertük, de azt kevesen tudják, hogy az eredetileg szolgabírónak készülő fiatal már az iskolás évei alatt is imádta a nőket és az alkoholt. A későbbi költő szülei reménykedtek benne, hogy fiuk szolgabíró lesz: ehhez az iskoláit először Debrecenben kezdte elvégezni.

Ez is érdekelhet! Magyar zsenik, zseni magyarok – 4+1 hazai találmány, ami megváltoztatta a világot

Később Budapestre került, ahol azonban a

tandíját pillanatok alatt elköltötte: alkoholt és más élvezeti szereket vásárolt belőle, így pár hetes tartózkodás után újra Debrecenbe ment, de itt is főleg az éjszakai élet és a különböző balhék érdekelték igazán.

Innen utazott tovább Nagyváradra, menekülve a felhalmozott adósságok elől, ám végül egyetlen egyetemet sem sikerült befejeznie.

​​Elhitették vele, hogy különleges hatalma van

Ady Endre

A költő hat ujjal született, ami miatt mágusnak, táltosnak hitték a korabeliek

Fotó: Universal History Archive/Universal Images Group via Getty Images

Arról több helyen is lehet olvasni, hogy Ady mindkét kezén hat ujjal született, ennek pedig hosszútávú következményei voltak az életében. Tekintve, hogy mindkét kezén csupán egy alig észrevehető csökevény volt, ezeket már gyermekkorában elkötötték és elsorvasztották.

Ennek ellenére Ady már gyermekként is azt hallgatta, hogy csak különleges képességekkel bíró személyek, sámánok és táltosok születnek ilyen deformitással, amit – az író későbbi viselkedésére alapozva – minden bizonnyal ő magas is elhitt, ezért úgy is viselkedett egész életében, mint aki nagy dolgokra hívatott.

​A Csinszka név nem Adytól származik

Köztudott, hogy Ady életének egyik legnagyobb szerelme Csinszka, vagyis Boncza Berta volt. Csakhogy a később Babits Mihállyal is intim viszonyt ápoló nőnek nem Ady találta ki a becenevét, hanem épp fordítva. Berta volt az, aki viccből egy lengyel nemesi név alapján, Csacsinszkynek, Csinszkynek nevezte el a költőfejedelmet. Ady erre válaszul kezdte el Csinszkának hívni élete nagy szerelmét.

Ezt is olvasd el! A magyar származású költőt, George Szirtest is kitüntette III. Károly király

​Egy időben Lédával és annak férjével élt együtt

Ady és Léda szerelme is közismert, de azt már kevesebben tudják, hogy egy időben Ady nemcsak őrült rajongással viseltetett Diósy Ödönné Brüll Adél iránt, hanem együtt is élt az asszonnyal. Ráadásul úgy, hogy velük élt Adél férje, Diósy Ödön is, tehát hárman éltek egy háztartásban.

Ennek az elsődleges oka az lehetett, hogy Léda és férje között csak érdekházasság volt, hiszen a hírek szerint a férfi a saját neméhez vonzódott.

Ennek ellenére Diósy Ödön az együtt töltött évek alatt bőkezűen támogatta mind a feleségét, mind pedig annak szeretőjét, Ady Endrét.

Az utolsó pillanataiban kámfor- és koffeininjekciókat kapott

Ady 1919 januárjában már szanatóriumban tartózkodott, immár a harmadlagos szakaszú vérbaj tüneteivel. Nem sokkal előtte ráadásul szélütést is kapott, valamint megfertőződött a spanyolnáthával is. Egyértelműnek tűnt, hogy a költő nem fog túlélni ennyi megpróbáltatást, az orvosok mégis az utolsó pillanatig küzdöttek az életéért. Az utolsó éjszakájának eseményeit az ápolónője, Papp Mária visszaemlékezéseiből ismerhetjük meg.

Még több érdekesség! Titokzatos József Attila-kéziratra bukkantak, tízmilliókért kelhet el

Ezek alapján Ady már a halálát megelőző éjszaka is rosszul volt, reggel aztán egyik pillanatról a másikra elfehéredett, de orvos nem látta.

Az ápolónő kámfor- és koffeininjekciókkal próbálta enyhíteni a rosszullétet, de ezek hatástalannak bizonyultak: Ady 1919. január 27-én, negyed kilenckor, álmában elhunyt.

A figyelmetekbe ajánljuk