A levelezés fénykorában még sokszor a legszorosabb barátságok is papíron, pennával születtek. Hetente jelentkező sorozatunkban nagy íróbarátságokat idézünk fel. Utolsó levelünkben Ady Endre kér tanácsot Hatvany Lajostól a szív ügyében.
Hatvany levelezése igaz barátokkal
Báró Hatvany Lajos, a Nyugat mecénása minden bizonnyal pénzkérő levelet kapott legtöbbet életében, másoké mellett fennmaradtak Ady, Karinthy és Tóth Árpád e tárgyban hozzá írott levelei.
Pénze mellett azonban jó tanácsaira és önzetlen segítségére is számíthattak, akiket közel érzett magához, ő pedig örült, amikor nemcsak a milliomost, hanem a megértő barátot is látták benne.
Terjedelmes levelezésében az igazi barátokat onnan tudjuk azonosítani, hogy soha nem Hatvany úrnak, még csak nem is Lajosnak szólították, hanem otthoni becenevén, Lacinak.
Ady Endre például élete legfontosabb döntésében kérte ki barátja véleményét: megszöktesse-e a nála 17 évvel fiatalabb Boncza Bertát. A szerelemtől heves költő talán lebeszélő érveket várt a megfontolt baráttól, de csalódnia kellett: Hatvany ismeretlenül is Csinszka mellett tette le a garast.
Szívhez szóló levél
Érmindszent, 1914. július 5.
Drága, egyetlen Lacim,
gondoltam, hogy mégiscsak válaszolsz pár szót, habár nem kapattál ilyes reményekre. Mégis ezért késtem máig avval, hogy Neked, kit szeretek, ne jelentsek egy életemnek igen fontosat.
Nevezd szenilis fordulatnak, őrülten, megbolondultan szeretek egy alig húszéves kislyányt. Úgy mutatja, hogy ő is szeret, tehát most okvetlenül nagyon is hiszi. A leány – csodálkozz – nem zsidó, de nagyon előkelő, erdélyi félmágnás. Azonban benne minden, ami engem végzetesen Sem fajtájához kapcsolt. Jókai-regény – nagy bosszúságomra – romantika, zsarnok-atya, intrikák stb. Esetleg szökés s a jó ég tudja mi, ha netalán a kislyánynak máról-holnapra meg nem jön az esze, vagy az apja váratlanul, lehűtően hozzám nem adja.
Gondoltam: tanácsot kérek, de te olyan szertelen, bolond szerelmi életet éltél, hogy legrosszabb esetben is – megnyugtatnál. Elvégre az ilyen történnivalók megérdemlik, hogy megtörténjenek, s passe-partout-juk van a holnapnál.
Egyébként szerelmemnek s Érmindszenten élek hetek óta, néha-néha elszaladok Erdélybe. Ha írsz életedről, magadról, lesznek nálamnál s regényemnél fontosabb írnivalóim számodra. Most sietek is, mert a posta vár, küldönccel küldöm a vasútra.
Ügyem titok még, habár a hazai kis verebek is csiripolnak róla. Nagyon szeretlek, Lacim, hívebben bárkidnél,
ölel
Adyd
Cikksorozatunk előző részében Petőfi Sándor és Jókai Mór hullámzó barátságáról számoltunk be egy levél kapcsán. A sorozat második részében Arany János és Tompa Mihály sírig tartó barátságába adtunk betekintést, a harmadik részben pedig Kosztolányi Dezső és Karinthy Frigyes stílusos ugratásaiból láthattunk egy fejzetet.
A teljes cikk a Hamu és Gyémánt magazin 2017. nyári lapszámában jelent meg.
Szerző: Nyáry Krisztián
