Ritka filmfelvétel: így éltek a kínaiak több mint 100 évvel ezelőtt
A 20. század elején a legtöbb nyugati ember számára Kína távoli, nehezen elérhető és még nehezebben elképzelhető világnak számított. A hatalmas országról alkotott képet újságcikkek, misszionáriusok beszámolói és leegyszerűsítő filmes sztereotípiák formálták, hiteles mozgóképes felvételekkel pedig alig találkozhatott a közönség. Éppen ezért számított különleges vállalkozásnak az a dokumentumfilm, amely több mint száz éve próbálta megmutatni a „valódi Kínát”.
Az Egyesült Államok 1917-es hadba lépése után néhány hónappal az amerikai közönség azzal szembesült, hogy Kína is a szövetségesek oldalán kapcsolódott be az első világháborúba. A tengerentúliak kíváncsisága gyorsan nőtt az ország iránt, és rövid időn belül több dokumentumfilm is készült a témában. Ezek többsége rövidfilm volt, az A Trip Through China című alkotás azonban jóval ambiciózusabb vállalkozásnak számított, írja az Open Culture.
A film Benjamin Brodsky ötlete volt, aki orosz származású üzletemberként és filmforgalmazóként dolgozott az ázsiai országban a 20. század elején. A San Franciscó-i földrengés után költözött Ázsiába, később Sanghajban és Hongkongban is foglalkozott filmkészítéssel és forgalmazással. Utazásai során folyamatosan forgatott, még jóval a kommunista hatalomátvétel és Kína gazdasági felemelkedése előtt.
Brodsky végül hatalmas mennyiségű filmnegatívval tért vissza San Franciscóba, amelyből egy közel kétórás útifilmet vágott össze. A teljes alkotás nem maradt fenn, csak bizonyos részletei élték túl az elmúlt évszázadot. Ezeket a felvételeket később mesterséges intelligencia segítségével feljavították és kiszínezték, így ma egészen különleges módon láthatjuk a korabeli utcákat, piacokat és hétköznapi embereket.
A film egyik legfontosabb vállalkozása, hogy nem egzotikus látványosságként próbálta bemutatni Kínát, hanem élő, sokszínű társadalomként. A felvételeken különböző régiók, eltérő öltözetek, arcok és városi környezetek jelennek meg, ami akkoriban sok nyugati néző számára szokatlan lehetett. A dokumentumfilm így egyszerre történelmi kordokumentum és annak lenyomata, hogyan próbálta a korabeli mozgókép közelebb hozni a távoli világokat.
A ma látható, mesterséges intelligenciával színezett változat ugyan nem pontosan azokat az árnyalatokat mutatja, amelyeket Brodsky eredetileg látott, mégis ritka lehetőséget ad arra, hogy bepillantást nyerjünk a több mint száz évvel ezelőtt Kína mindennapjaiba.
Olvasd el ezt is!