A kaotikus festmény, amelyen már ott kísértett a nácizmus árnyéka
Egy férfi vörös katonakabátban fekszik a földön. Fölötte egy kötéltáncos egyensúlyoz, a közelben egy alak kék kendő mögé rejti az arcát, a háttérből pedig egy furcsa, állatszerű figura figyel. Max Beckmann 1927-es Varieté című festménye első pillantásra egy egyszerű kabaréjelenetet ábrázol; csakhogy minél tovább nézzük, annál kevésbé tűnik szórakoztatónak.
A kép a Weimari Köztársaság utolsó éveiben készült, amikor Németország egyszerre élte a kulturális fellendülés és a politikai bizonytalanság korszakát. A nagyvárosok éjszakai élete virágzott, a kabarék merészebbek és provokatívabbak lettek, az utcákon pedig éppen a modern Európa új arca formálódott. A felszín alatt ugyanakkor egyre több feszültség gyülemlett fel. A kormányok gyorsan váltották egymást, politikai gyilkosságok rázták meg az országot, és a szélsőséges mozgalmak is felerősödtek.
Beckmann festménye mintha éppen ezt a nyugtalan kettősséget ragadná meg, írja a BBC. A szereplők ugyanazon a színpadon állnak, mégsem kapcsolódnak egymáshoz. Senki nem ura a helyzetnek, a jelenet pedig inkább emlékeztet egy rossz álomra, mint egy megszokott előadásra. A kötéltáncos alak könnyen a korszak jelképének tűnhet: egy társadaloménak, amely próbál egyensúlyozni, de már érzi maga alatt a mélységet.
Utólag nehéz nem belelátni a képbe a történelem folytatását. Néhány évvel később a Weimari Köztársaság összeomlott, Hitler hatalomra került, Európa pedig a 20. század legsötétebb időszaka előtt állt. Beckmann természetesen nem jós volt, és bizonyíték sincs arra, hogy konkrétan a nácizmus felemelkedését akarta volna megfesteni. A kép ereje éppen abból fakad, hogy megragad egy bizonytalan pillanatot, amelynek kimenetele még nem ismert, de a veszély már nagyon is érezhető.
Nem véletlen, hogy a náci rezsim sem nézte jó szemmel a munkáit. Amikor 1937-ben megnyílt az Elfajzott művészet című propagandakiállítás, Beckmann művei is a megbélyegzett alkotások között szerepeltek. A Harmadik Birodalom több száz munkáját távolíttatta el a közgyűjteményekből, a festő pedig még ugyanabban az évben elhagyta Németországot.
Olvasd el ezt is!