Csak fotó maradt Klimt festményéről, amely Bécs egyik legnagyobb botrányát okozta
Gustav Klimt Orvostudomány című monumentális festményét a Bécsi Egyetem nagytermébe szánták, végül azonban soha nem került az eredeti helyére. A művet erkölcstelennek, túlzottan érzékinek és botrányosnak tartották, majd a második világháború végén megsemmisült. A teljes festményről ma mindössze egy fekete-fehér archív fotó maradt fenn; egykori hatását vázlatok, leírások és digitális rekonstrukciók alapján lehet felidézni.
A történet 1894-ben kezdődött, amikor a Bécsi Egyetem nagytermének mennyezetére szánt képek elkészítésével Klimtet és Franz Matschot bízták meg. A képeknek a tudás három nagy területét, a filozófiát, az orvostudományt és a jogtudományt kellett volna megjeleníteniük. A megrendelők klasszikus allegóriákra, emelkedett alakokra és a tudomány ünneplésére számítottak, Klimt azonban ekkorra már a bécsi szecesszió egyik vezetőjeként egészen más irányba tartott.
Az Orvostudomány 1901-ben került a nyilvánosság elé, és még nagyobb felháborodást váltott ki, mint a sorozat első darabja, a Filozófia. A kép jobb oldalán meztelen és félmeztelen emberi alakok sodródnak egymás mellett: férfiak, nők, idősek, csecsemők, egy várandós nő és a halált megtestesítő csontváz. A kompozíció nem a gyógyítás diadalát hirdette, inkább azt mutatta meg, hogy az emberi élet a születéstől az elmúlásig ugyanannak a törékeny folyamatnak a része. A festmény alsó részén Hügieia, az egészség görög istennője állt, kezében Léthé kelyhével, karján a gyógyításhoz kapcsolódó szimbólummal, a kígyóval. A hagyományos orvosi jelképek tehát megjelentek a képen, mégsem hoztak megnyugvást. Az istennő elfordult a mögötte sodródó testektől, mintha a tudomány szimbóluma sem tudna valódi választ adni a szenvedésre, az öregedésre és a halálra.
A bécsi orvosi és egyetemi közeg éppen ezt viselte nehezen. A festményből hiányoztak a fehér köpenyek, a könyvek, a gyógyítás eszközei és a haladás magabiztos képei. Helyettük Klimt azt festette meg, amit az orvostudomány sem tud eltörölni: az életet és vele együtt a halált.
A botrány végül szakításhoz vezetett: a Bécsi Egyetem nem fogadta el a képeket, Klimt pedig 1905-ben visszafizette a megbízás díját és visszavásárolta a festményeket. Nem finomította a kompozíciókat, és nem próbálta elfogadhatóbbá tenni őket; egyszerűen kivonta őket abból az intézményi környezetből, amely számára eredetileg készültek. Az Orvostudomány később a Lederer család gyűjteményébe került. A Ledererek a festő fontos mecénásai voltak, zsidó származásuk miatt azonban a náci hatalomátvétel után őket is üldözték, gyűjteményük több darabját pedig elkobozták. A lefoglalt művek közé kerültek a zseni egyetemi festményei is.
A műveket később az alsó-ausztriai Immendorf-kastélyban őrizték. A háború végén, 1945 májusában a kastély leégett, és a tűzben Klimt mindhárom alkotása, a Filozófia, az Orvostudomány és a Jogtudomány is megsemmisült. A monumentális vásznakat így ma már nem lehet eredeti méretükben, színeikben és anyagszerűségükben látni. A Belvedere és a Google Arts & Culture együttműködésében később mesterséges intelligencia segítségével próbálták újraalkotni az elveszett képek egykori színvilágát. Ezek az eredmények fontos kapaszkodók, de nem helyettesítik az eredetit: Klimt színeit, aranyfelületeit és festői részleteit már csak következtetésekből lehet felidézni.
Olvasd el ezt is!