Wikimedia Commons
  ●  Kultúra

Az esküvő másnapján válni akart a király, végül 20 évig fogva tartotta feleségét

II. Fülöp francia király és Ingeborg dán hercegnő házassága hihetetlenül rosszul indult: a király lényegében már az esküvő után rögtön véget akart vetni neki. Felesége azonban nem volt hajlandó elfogadni a házasság érvénytelenítését, és a pápa is mellé állt. Fülöp végül más megoldást választott: évekre elzáratta a királynét.

Fülöp 1165-ben született VII. Lajos francia király fiaként, és mindössze 14 éves volt, amikor 1179-ben társuralkodóvá koronázták. Első felesége Hainaut-i Izabella lett, aki az esküvő idején mindössze tízéves volt. A politikai házassággal jelentős területek kerültek a francia korona közelébe. A kapcsolat azonban hamar válságba került. Fülöp elégedetlen volt, amiért Izabella még nem adott neki fiúörököst, ráadásul a királyné apja egy konfliktusban Flandria oldalára állt.

A király megpróbált megszabadulni feleségétől, Izabella azonban mezítláb, vezeklőruhában jelent meg a nyilvánosság előtt, és sikerült maga mellé állítania az embereket. Végül 1187-ben megszületett a várva várt fiú, a későbbi VIII. Lajos. Izabella 1190-ben ikerfiúknak adott életet, de a szülés komplikációi következtében meghalt, és egyik újszülött sem élte túl az első napokat.

Néhány órával az esküvő után már válni akart

Fülöp három évvel később új feleséget választott: Ingeborg dán hercegnőt. A házasság politikailag előnyösnek tűnt, és jelentős hozomány is járt vele. Csakhogy az esküvő után valami váratlan történt. A beszámolók szerint Fülöp már az ünnepségen sápadtnak és rosszul levőnek tűnt, majd amint véget értek a formaságok, Ingeborgot kolostorba küldte. Fülöp ezután megpróbálta érvényteleníttetni a házasságot, kezdetben arra hivatkozva, hogy Ingeborg túl közeli rokonságban állt első feleségével. Később azt is állította, hogy a frigyet nem hálták el, amit Ingeborg határozottan tagadott. III. Celesztin pápa pedig nem fogadta el Fülöp érvelését. A király így nem házasodhatott volna újra.

Az esküvő másnapján válni akart a király, végül 20 évig fogva tartotta feleségét
Ingeborg dán hercegnő
Fotó: Wikimedia Commons
A pápa akarata ellenére újranősült

Ez azonban nem állította meg Fülöpöt. 1196-ban feleségül vette Merániai Ágnest, miközben Ingeborggal kötött házassága továbbra is érvényben volt. A király és Ágnes házasságát a pápa nem ismerte el, Fülöp azonban együtt élt vele, és gyermekeik is születtek. A konfliktus odáig fajult, hogy a pápa interdiktum alá helyezte Franciaországot. Ingeborg eközben fogságban élt. Leveleiben arról számolt be, hogy rosszul bánnak vele, majd egy toronyba került, ahol nem kapott elegendő élelmet, és látogatókat sem fogadhatott.

Ágnes 1201-ben meghalt, Fülöp azonban továbbra sem akarta visszafogadni törvényes feleségét. Újabb érvvel próbálta elérni a házasság érvénytelenítését: ezúttal azt állította, hogy Ingeborg boszorkányság miatt tette képtelenné őt a házaséletre. A pápa ezt sem fogadta el.

Az esküvő másnapján válni akart a király, végül 20 évig fogva tartotta feleségét
II. Fülöp és I. Richárd
Fotó: Wikimedia Commons
Miért utasította el ennyire Ingeborgot?

Hogy pontosan mi történt Fülöp és Ingeborg között az esküvőjük idején, arra a történészek szerint sincs biztos válasz. A későbbi találgatások között Fülöp szexualitása is felmerült. James Goldman 1966-os Az oroszlán télen című darabja például szerelmi kapcsolatot ábrázolt Fülöp és Oroszlánszívű Richárd között. A történeti feljegyzések valóban beszámolnak arról, hogy a két uralkodó közös hálóhelyiségben aludt, ez azonban önmagában nem bizonyít romantikus vagy szexuális kapcsolatot. A középkorban az ágy megosztása politikai közelséget és bizalmat is kifejezhetett.

Fülöp 1213-ban végül visszafogadta Ingeborgot, aki ezután ismét királynéként jelenhetett meg az udvarban. Férje 1223-as halála után még több mint tíz évig élt.

Nyitókép: II. Fülöp koronázása / Wikimedia Commons

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!