Férje bezárta és erőszakkal kényszerítette írásra, később világhírű írónő lett belőle
Fiatal, vidékről érkezett lányként ment hozzá a párizsi irodalmi élet nála jóval idősebb alakjához, és eleinte talán azt hitte, férje a tehetségét is becsülni fogja. Henry Gauthier-Villars azonban az írásait, a nevét és a sikereit is kisajátította. Colette később a francia irodalom egyik legnagyobb alakja lett, korai életéről pedig Keira Knightley főszereplésével film is készült.
A mindössze húszéves Sidonie-Gabrielle Colette 1893-ban ment feleségül a nála tizennégy évvel idősebb Henry Gauthier-Villarshoz, akit Willy néven ismert a párizsi irodalmi élet. A férfi újságíróként, kritikusként és kiadóként dolgozott, műveinek jelentős részét azonban másokkal íratta meg, majd a saját neve alatt jelentette meg.
Colette eleinte másolóként és titkárként dolgozott mellette, később Willy arra kérte, hogy írja meg burgundiai iskolás éveinek emlékeit. Az elkészült kéziratból 1900-ban megszületett a Claudine az iskolában, a borítóra azonban kizárólag Willy neve került.
A szókimondó, öntörvényű kamasz lány története hatalmas sikert aratott. Claudine alakja rövid idő alatt egész Franciaországot meghódította, újabb regények és színpadi feldolgozások követték. A könyveket a fiatal Sidonie-Gabrielle írta, a közönség mégis Willyt tekintette szerzőnek.
A fiatal nőt férje időnként bezárta egy szobába, és csak akkor engedte ki, amikor elkészült a megszabott mennyiségű szöveggel. A házasságot végül Willy hűtlenségei és az is felőrölte, hogy Colette egyre kevésbé volt hajlandó más neve mögött élni és dolgozni. Az írónő 1906-ban elhagyta a közös otthont, saját hírnév és biztos megélhetés nélkül.
A következő években varietészínpadokon lépett fel, pantomimezett, színészként és táncosként dolgozott, közben tovább írt. Ebből az időszakból született az 1910-ben megjelent A csavargó, amelyben saját tapasztalatait is feldolgozta. Colette fokozatosan a saját nevén kezdett publikálni, később pedig egyszerűen Colette-ként vált ismertté. Olyan művek fűződnek hozzá, mint a Chéri, a Sido vagy a Gigi. Regényeiben nyíltan írt a női vágyról, az öregedésről, a szerelemről és a szabadság áráról.
Amikor 1954-ben, 81 évesen meghalt, Franciaország állami temetéssel búcsúzott tőle. Willy egy időre le tudta venni Colette nevét a könyvek borítójáról, azt azonban nem akadályozhatta meg, hogy később éppen ez a név maradjon fenn.
Olvasd el ezt is!