Ehnaton az ókori Egyiptom XVIII. dinasztiájának fáraója volt a Kr. e. 14. században. Uralkodása kezdetén még IV. Amenhotep néven lépett trónra, később azonban Ehnatonra változtatta a nevét, és jelentősen átalakította az ország vallási életét. A korábbi istenek helyett Aton tiszteletét állította középpontba, majd új fővárost alapított Ahet-Aton néven a mai Tell el-Amarna területén.
A vallási reformokat a művészet látványos átalakulása is kísérte. Míg az egyiptomi uralkodókat korábban többnyire idealizált formában jelenítették meg, Ehnaton idején egészen új ábrázolásmód terjedt el. A fáraó szobrain és domborművein feltűnően megnyúlt arcvonások, telt ajkak és szokatlan testarányok jelentek meg. Uralkodása későbbi szakaszában valamivel természetesebb megjelenésű szobrok is készültek róla, az új stílus jellegzetességei azonban továbbra is megmaradtak.
A meghökkentő ábrázolások miatt idővel felmerült, hogy Ehnaton valamilyen ritka betegségben szenvedhetett. Többek között Marfan-szindrómával, Klinefelter-szindrómával és más genetikai vagy hormonális rendellenességekkel is kapcsolatba hozták. A feltételezések többsége azonban nem közvetlen orvosi vizsgálatokon, hanem Ehnaton szobrain és domborművein alapult. Sokáig ezért nem lehetett tudni, hogy a fáraó valóban olyan testalkatú volt-e, amilyennek a műalkotások mutatják.
Ezen változtatott egy 2010-ben megjelent JAMA-tanulmány, amely Tutanhamon családjához köthető királyi múmiákat vizsgált CT-vel és genetikai módszerekkel. A kutatók egy, a Királyok völgyében talált férfimúmiát Ehnaton maradványaiként azonosították (fontos hozzátenni, hogy ezt a következtetést azonban nem minden szakértő fogadja el). A vizsgálatok alapján a múmián nem találtak olyan jeleket, amelyek alátámasztották volna a korábban felvetett Marfan- vagy Antley–Bixler-szindrómát. A koponya sem volt olyan hosszúkás, éppen ellenkezőleg, rövidebb és szélesebb koponyaformát mutattak.
A kutatócsoport végül arra jutott, hogy Ehnaton és családjának szokatlan megjelenése tudatos művészeti koncepció eredménye lehetett, amely feltehetően a fáraó vallási reformjaihoz kapcsolódott. A tanulmány szerint valószínűtlen, hogy Ehnaton valóban olyan szélsőséges testalkatú lett volna, mint amilyennek egyes alkotások mutatják. Arra azonban nincs biztos válasz, miért éppen ezt az ábrázolásmódot választották.
Olvasd el ezt is!