Éppen lezajlott a Magyar – Élet Irodalmi Fesztivál első kiadása, amit a szeptember 23-tól október 1-ig tartó PestText követ, mely idén először a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválhoz csatlakozik, ami vele átfedésben, szeptember 29-én startol el. Október 13. és 16. között pedig irány a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár.

Bár mindegyiken jobbnál jobb könyves programon vehetünk részt, most az immár 27. Nemzetközi Könyvfesztivált járjuk körbe. A Millenáris Park különböző tereiben vehetünk majd részt felolvasásokkal tarkított könyvbemutató beszélgetéséken, író-olvasó találkozókon, dedikálásokon, költői esten, izgalmas témákat feszegető kerekasztal-beszélgetéseken, szakmai fórumokon. A teljes fesztiválprogram itt található.

Az idei fesztivál díszvendégstandja – 2016 után másodszor – közeli, de mégis kevésbé ismert szomszédunké, Szlovákiáé.

A rendezvényen minden évben kiosztják a Budapest Nagydíjat egy külföldi írónak, ezt idén az irodalmi Nobel-díjas belarusz írónő, Szvetlana Alekszijevics veheti át.

A fesztivál főszervezője a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE), a szlovák programok létrejöttéért pedig a Bázis – Magyar Irodalmi és Művészeti Egyesület Szlovákiában társulás felel. Bár természetesen a magyar irodalmi és kreatív szféra számos szereplőjével is találkozhatunk a fesztiválon, most kifejezetten a díszvendég programjait ajánljuk.

Bár itt van a szomszédban, mégis, mennyit tudunk a szlovák kultúráról, a szlovák irodalomról vagy a szlovákiai magyar szerzőkről, kiadókról, folyóiratokról? Pedig a pezsgő szlovák irodalom élet egyre több szerzőjének műve kerül fordításra és kiadásra nálunk is. A négynapos rendezvényen összesen 29 kötetet mutatnak be, 24 mű írójával tematikus beszélgetés is zajlik majd. A szerzők között olyan nevek szerepelnek, mint Peter Balko, Silvester Lavrík, Michal Hvorecký, Katarína Kucbelová, Jana Juráňová, Jozef Karika, de a fiatalabb generáció és a gyermekkönyvszerzők is képviseltetik magukat. Jozef Tancer többnyelvű Pozsonyról szóló könyve is szerepel a bemutatott művek sorában. Továbbá 10 szlovákiai magyar szerző művét is megismerhetjük, többek közt Macsovszky Péterét, Juhász Rokkóét, N. Tóth Anikóét és Németh Zoltánét.

Számos kerekasztal-beszélgetést rejt a program, ezek között találunk szakmaibbakat, és a szélesebb kör számára érdekesebbeket is. Szombat délelőtt például szlovák szerzők magyar folyóiratokban (Irodalmi Szemle, Jelenkor, Kalligram, Alföld, Tiszatáj) megjelent művei kapcsán ül össze a népes hozzáértő társaság, vasárnap délelőtt pedig a gyerekirodalom trendjeit vitatják meg a felkért szerzők és hozzászólók.

Idén a fordítás témakörében három csoportos beszélgetés is lesz, mintha – üdvözlendően − egyre kiemeltebb figyelmet kapnának maguk a fordítók is. Körbejárják a fordítástámogatásokat és ösztöndíjakat, az irodalomtudomány és a műfordítás együttműködéseit és magát a kérdést is, hogy mennyire alkotó, újraalkotó az idegen nyelven megjelenő szöveg fordítója.

A Könyvfesztivált Tóth Krisztina, Szvetlana Alekszijevics, Háy János és Gál Katalin nyitják meg. A programokhoz kapcsolódó felolvasások zömét a szlovákiai magyar színésznők, Kerekes Vica és Borbély Alexandra vállalta, de besegít Nagy Ervin is. A kötetek bemutatói és a beszélgetések vezetői között pedig olyan nevekkel találkozhatunk, mint Szabó T. Anna és Dragomán György – akik a szlovák stand megnyitóját is celebrálják −, Karafiáth Orsolya, Nádasdy Ádám, Veiszer Alinda, Závada Pál ésNémeth Gábor.

Szubjektív könyvajánló

De most lássuk a bemutatásra kerülő műveket, illetve – tekintettel a szép számra – azok közül egy szubjektív válogatást. A szlovák női irodalomra különös figyelmet fordít a fesztivál, ennek oka nyilvánvalóan az erős mezőny, és a sok női szerző. Én is most szembesültem a ténnyel, hogy Szlovákiában van egy kifejezetten női szerzőket publikáló kiadó. Ezt ma Magyarországon még mindig sokan értetlenül fogadnák, és maguk a női szerzők is idegenkedve állnak ehhez a műfajhoz, a „női irodalom”, „nőíró” kifejezésekhez. A Womanpress szlovákiai magyar és szlovák nőszerzők köteteit jelenteti meg magyar nyelven.

Páratlan koncepció az övék, az Egyesült Államokban vannak még hasonló kezdeményezések. Lényegesen kevesebb írónő „jut szóhoz” a pályán, mintha az irodalmi intézményrendszert annyira nem érdekelné ennek az aránytalanságnak a kiküszöbölése. Az pedig, hogy szlovákiai magyar nők irodalmáról van szó, a már eleve kisebbségi létnek egy hatványa.

Bolemant Lilla kiadóvezető áprilisban, a Szépírók Tavaszi Fesztiválján beszélt arról, hogy náluk

a hangsúly a szövegeken van, amelyek a női szemszögek sokasága felől, a női tapasztalatból szólnak.

A Könyvfesztiválon a Womanpress hoz köteteket az egészen friss generációtól, mint Nicol Hochholczerová, Dominika Madro, Alena Sabuchová, és a már tapasztaltabbaktól is, mint Irena Brežná, Jana Juráňová, vagy Katarína Kucbelová. Kucbelová Főkötő című, a jelenben élő folklórt górcső alá vevő műve a fesztivál egyik kiemelt könyve. A pimaszul fiatal, 1999-ben született Hochholczerová Ezt a szobát nem lehet megenni című könyve könnyen emészthető olvasmány. Egy önéletrajzi elemeket tartalmazó kisregény (vagy novella) egy ellentmondásosnak nevezhető kapcsolat története, amelynek kezdetén a lány tizenkét éves, a férfi ötven. A bámulatosan kiforrott szöveg hol realisztikus, hol költői, hol impresszionisztikus.

Alena Sabuchová Seppegők kötete egy lenyűgöző helyszínen játszódó kegyetlen meséje. A két szomszédős állam, Lengyelország és Belarusz között fekvő, ködbe burkolózó Podlázia régió lakói első látásra különös emberek. A könyv világát a bonyolult emberi kapcsolatok, a vallásosság, a kilátástalanság, ugyanakkor a szépség, a természetfelettibe vetett hit és a kemény valóság egyaránt jellemzi. Svetlana Žuchová könyve, a Tolvajok és tanúk négy kalandvágyó fiatal történetén keresztül mutatja be azokat a nehézségeket, amelyekkel egy hazáját elhagyó ember szembesül, ha új életet akar kezdeni idegenben. Vanda RozenbergováA gödörember és a szerelemgyerekek könyve azt mutatja meg több szemszögből, hogy milyen lehetőségeket nyit meg az anya halála a családban.

Mindenképp megemlítendő alkotás még Silvester Lavrík Vasárnapi sakkparti Tisóval című regénye, melynek elbeszélője, a világot pszichikai és mentális problémái miatt nem a megszokott módon látó lány a II. világháború előtti zaklatott időszakban Jozef Tiso bánovcei pap, a fasiszta szlovák állam leendő elnökének írnoka lesz, így testközelből éli és figyeli meg a történelem viharait. Peter BalkoAkkor, Lošoncon című regénye a gyermeki világlátás felhasználásával ironikusan közelíti meg az írás és az írói lét kérdéseit, miközben súlyos történelmi témákat helyez szokatlan megvilágításba.

Daniel Majling Oroz klazzika című művében az orosz klasszikusok hamisítványait főként alkoholista és epilepsziás irodalmi professzorok készítik az erre a célra felállított alkotótáborokban valahol Északkelet-Kína félreeső részein, ahol a hitelesség kedvéért Isten létéről vitázó anarchista köröket kell alapítaniuk. Posztmodern játék, irónia, paródia, intertextualitás, és mindezek mellett igényes szórakozás.

A fent említett három kötet a Kalligram, a L'Harmattan és a Typotex kiadók gondozásában jelenik meg, más kötetek a Gondolat, illetve az Európa Kiadónál.

A Könyvfesztivál keretében rendezik meg az Európai Unió tagországainak fiatal prózaíró tehetségeit bemutató Európai Elsőkönyvesek Fesztiválját is. Kiterjedt programjának köszönhetően rendszeresen több tízezres közönséget, és több mint 150 kiállítót vonz. A programok ráadásul ingyen látogathatóak. Találkozunk valamelyik standnál?