A piemonti borvidéket 2003-ban és 2017-ben is afrikai szárazság és forróság sújtotta, amely a szőlő savasságát, a fenolos érettséget és a PH-értéket is nagyban befolyásolta. Ilyen extrém esetekben a termelők számára nem marad más, mint a remény, hogy a fenolos érettség előbb bekövetkezik, mint ahogy a cukortartalom megkívánja a szüretet.
A biodinamikában rejlik a jövő?
Csodálatos Barolo
Fotó: Lucia Gherra / Unsplash
Azonban a hagyományos gazdálkodásban ez ritkán történik meg, így ezekből az évekből magasabb alkoholtartalmú, de éretlen, zöldes jegyeket mutató borok születnek, nem ritkán alacsony savtartalommal; ráadásul ezeknek a boroknak az eltarthatósága sem hosszú idejű.
A barolói Ceretto pincészet termelési igazgatója Gianluca Pica egy webes szemináriumon tartott izgalmas értekezést a biodinamikus szőlőművelés kulcsfontosságáról a globális felmelegedéssel szembeni küzdelemben. „Minden a talajjal kezdődik" – mondta és kihangsúlyozta, hogy a biodinamikus gazdálkodásban előforduló ökológiai preparátumok használata segíti a szőlő korai és egyenletesebb érését, amely lehetővé teszi a korai szüreti időpontokban is érett gyümölcs betakarítását. Meglátása szerint a legtöbb gazdasági modell a mennyiségre és nem a minőségre helyezi a hangsúlyt, míg ezzel szemben a biodinamika a környezeti egyensúly megteremtésére törekszik.
A Ceretto pincészet megfigyelései szerint a biodinamikusan művelt területeiken a szőlő még az igen forró évjáratokban is beérik, így ezekben az években is harmonikus borokat tudnak készíteni. Hasonlóképpen vizsgálják azt is, hogy melyek azok a piemonti ültetvények, ahol a tartós átlaghőmérséklet-emelkedés nem befolyásolja drasztikusan a szőlőtermesztést. Mint mondják, a 3-4 millió eurós hektáráraknál nem mindegy, hogy a következő években milyen minőségű borokat tudnak majd készíteni.
