1950-ben és 1960-ban olyan nukleáris teszteket végeztek, melyek nyomát még ma is fel lehet lelni. A szakemberek most a mézben mutattak ki egy radioaktív izotópot.


A radioaktív izotóp, melyet az amerikai mézekben azonosítottak, nem más, mint a cézium-137. Noha az izotóp a károsnak tekintett szint alá esik, a mért mennyiség hangsúlyozza azt a környezeti szennyeződést, melyet a közel fél évszázaddal ezelőtti bombatesztek okoztak.

Jim Kaste, a tanulmány vezető kutatója, a virginiai Williamsburg-i William & Mary egyetem környezeti geokémikusa szerint volt egy időszak az emberi történelemben, amikor több száz nukleáris fegyvert teszteltünk a légkörben, emiatt egy izotóptakaró jöhetett létre benne.

A cézium-137 egy ezen izotópok közül, amely az urán és a plutónium reakcióját magában foglaló maghasadás mellékterméke. Előfordulása nyomokban élelmiszerekben és a környezetben igen gyakori a nukleáris szennyeződés révén.

Kaste tudott erről, amikor arra kérte hallgatóit, hozzanak neki hazai termesztésű élelmiszereket, hogy megmérjék cézium-137 szintjüket. Az egyik hallgató hozott egy észak-karolinai mézet, amely rengeteg izotópot tartalmazott. Ezután az USA keleti részéről kezdtek piacokról és méhészetekből szűretlen mézet gyűjteni a kutatásukhoz.

A megvizsgált 122 mézminta közül 68 a radioaktív izotóp egyértelmű nyomait tartalmazta. Mindez az USA, a Szovjetunió és más nemzetek által hidegháború idején végzett légköri nukleáris kísérletek öröksége.

A légrobbantások közül sok olyan hatalmas volt, hogy több tucat radioaktív hasadási terméket injektáltak a sztratoszférába, és azokat globálisan eloszlatták

─ magyarázzák Kaste és munkatársai az új tanulmányban.

A nukleáris vizsgálatokból származó radioaktív szennyezés világszerte mindenütt jelen van, és minden kontinensen kimutatható, sőt, még az óceán mélyárkaiban is

─ teszik hozzá.

A legmagasabb cézium-137 szintű mézek olyan helyekről származnak az Egyesült Államokban, ahol a talajban alacsony a káliumszint, amelyet a növények tápanyagforrásként szívnak fel és alkalmaznak számos anyagcsere-folyamathoz.

A káliumnak és a céziumnak számos hasonlósága van atomi szinten, és ha a káliumszegény talajban lévő növények nem tudják elérni a kívánt tápanyag szintet, akkor inkább felszívják a céziumot, még akkor is, ha az instabil, radioaktív fajta. Az izotóp így eljut a növényi nektárba, onnan pedig a méhekhez, akik bejuttatják a mézbe, ami végül az otthonunkba kerül.

A jelenséget már megfigyelték korábban, a csernobili katasztrófa eredményeként is.

Ha van valami jó is ebben a nyugtalanító felfedezésben, az az, hogy a mézben napjainkban kimutatott cézium-137-szintek egyike sem tekinthető károsnak az emberre nézve.

Azt még nem látják át a szakemberek sem pontosan, hogy a cézium-137-nek köze van-e a méhcsaládok összeomlásához vagy a populáció csökkenéséhez. Noha nem ezt szokták megjelölni a méhek veszélyeztettségének elsődleges okaként, érdemes figyelembe venni.

(Forrás: Science Alert)


Friss

5 tipp, hogyan növeld a jólléted

A pszichológiai jóllétünk életünk minden területére kihat, ezért nem árthatunk azzal, ha növelni szeretnénk.
TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk