Harmincöt évvel azután, hogy az ukrajnai csernobili atomerőmű felrobbant a világ legsúlyosabb nukleáris balesetét okozva, a hasadási reakciók ismét beindultak a reaktorcsarnok mélyén ragadt uránban.
A hasadási reakciók növekedést mutatnak a csernobili atomerőműben.
"Olyan ez, mint a parázs egy barbecue gödörben"
─ nyilatkozta Neil Hyatt, a Sheffield Egyetem nukleáris anyagokkal foglalkozó vegyésze.
Az ukrán tudósok jelenleg próbálják megállapítani azt, hogy a reakciók okozhatnak-e újabb balesetet. Az érzékelők növekvő számú neutront, vagyis a hasadás jelét veszik, amely az egyik megközelíthetetlen helyiségből áramlik.
Az Atomerőművek Biztonsági Problémáinak Intézetének munkatársa, Maxim Saveliev elmondása alapján sok a bizonytalanság,
"De nem zárhatjuk ki egy baleset lehetőségét."
A neutronszám lassan növekszik, tehát a vezetőknek még van néhány évük arra, hogy kitalálják, hogyan reagáljanak a fenyegetésre.
A szakemberek megoldási lehetősége iránt Japán fog elsősorban érdeklődést mutatni, mivel 10 évvel a Fukushimában történt robbanás után az ország még mindig küzd a következményekkel.
A nukleáris romok önfenntartó hasadása már régóta kísérti Csernobilt. Amikor a negyedik blokk reaktorának magva megolvadt 1986. április 26-án, majd az urán tüzelőrudak cirkónium burkolata, a grafit vezérlő rudak és a tüzet eloltó homok rárakódtak a magra.
Ezek lávát képezve átfolytak a reaktorcsarnok alagsori helyiségeibe, és olyan anyaggá keményedtek, mely 170 tonna, mai napig sugárzó uránnal van megterhelve.
A robbanás után a reaktorra először egy acélbeton burkolatot helyeztek, amely még beengedte az esővizet. Ez lassította valamennyire a neutronokat és növelte a hasadást. Emiatt gadolínium-nitrátos öntözőberendezéseket telepítettek a burkolat tetejére, ami viszont nem éri el az alagsori helyiséget.
2016 novemberében egy új réteget építettek a burkolat fölé. Az 1,5 milliárd eurós struktúra lezárja a burkolatot és távol tartja az esőt. Telepítése óta a neutronszám a menedékhely legtöbb területén stabilnak tűnt.
Négy év alatt ennek ellenére megkétszereződött a neutronszám. A mechanizmust, mely ezt okozza, még nem tisztázták.
Noha a hasadási reakció felgyorsulhat és az atomenergia felszabadulhat, nincs esély 1986 megismétlődésére, mivel a burkolat visszafogja a robbanást. A belső menedéket azonban károsíthatja az atomenergia, radioaktív porral megtöltve a 2016-ban átadott új réteget.
A szakemberek egyik ötlete a kihívásra egy olyan robot kifejlesztése, mely ellenáll a sugárzásnak és képes bórhengereket helyezni a megkövült atommagba.
Ukrajna régóta tervezi a hulladék geológiai tárolóba helyezését, ám a burkolat alatt még mindig lehet reakciókra számítani, emiatt ennek a tervnek a kivitelezése nehezebb lehet, mint valaha.
(Forrás: Science Mag)
