Filmtervi részleteket árult el Fliegauf Bence egy nyilvános Facebook-posztban. Az apropó David Attenborough új dokumentumfilm-sorozata a Netflixen.
A természettudós az Egy élet a bolygónkon című sorozatot forgatja a streaming-szolgáltatóval, a forgatások során pedig ellátogat az 1986-os atomkatasztrófa miatt elnéptelenedett ukrán Pripjatyba.
Attenborough elmegy a helyi általános iskolába, sétálgat az özönnövényekkel felvert üres utakon, és filozofálgat. [...] valódi diagnózisokat állít fel, összetett gondolatokat közöl, megoldásokat kínál. Ő a terméketlen károgás, és hibáztatás helyett tisztán és egyenesen beszél.Amit elmond, az éppen az a gondolat, amivel négy (inkább öt) évig házaltam Európa-szerte. Ide futott volna ki a filmem
– írja Fliegauf, aki 2014-től kezdődően négy éven át írta Csernobilról szóló filmjének forgatókönyvét, forgatott a katasztrófa sújtotta területeken, majd szerencsétlenségére az európai filmfinanszírozás elkaszálta a filmet. A német ARTE európai kulturális televíziócsatorna akkori vezetője úgy vélte, nincs szükség egy filmre Csernobilról.
Azóta jobb a hangulat, most éppen a #rengeteg2-ben bolyongok. Kapkodom a fejem, nincs időm szomorkodni.
- állította posztjában a rendező-forgatókönyvíró, aki legújabb filmjére, a 2003-as Rengeteg folytatására utalt. Persze azért még elárulta, miről is szólt volna a csernobili atomkatasztrófát feldolgozó filmje.
Néhány évtizeddel a katasztrófa után Csernobil valóságos földi paradicsom. A környéken talán a csiszolt kőkorszak óta nem volt olyan biodiverzitás mint éppen ma. A harcsák százharminc kilósak, de nem azért mert mutánsok, hanem mert nem halásszák őket, előhelyük háborítatlan. Visszatértek a farkasok, a hollók, a szarvasok - csupa olyan élőlény amiknek esélye sem lenne ha az emberek nem léptek volna le 1986-ban a környékről. [...] Nem túlzás azt állítani, hogy a radioaktivitás kevesebb kihívást állított az élővilág felé mint az emberi tevékenység.
