A MIT szakemberei egy különleges röntgeneljárással érték el egy újkori európai levél virtuális kibontását.


Az újkori leleveleken gyakran olyan levélzárási technikát alkalmaztak, melyben a levél papírjából hoztak létre borítékot. Ez egy bonyolult hajtogatási folyamat, emiatt volt sürgető szükség egy olyan technológiára, ami károsítás nélkül tudja feltárni, mi állhat a történelmi dokumentumokban.

Röntgen mikrotomográfiával, egy számítógépes technológiával sikerült ezt elérni a szakembereknek. A levelek virtuális feltárásán történészek, mérnökök, képalkotó szakemberek és más tudósok együttesen dolgoztak.

A lezárt levelek bonyolult hajtogatása egyedülálló technikai kihívásokat jelentett. Kifejezetten fogászatban használt gépek felhasználásával történt a 17. századi bontatlan levelek feltárása. Ezután a betűk beolvasásához számítógépes algoritmusokat alkalmaztak a tudósok. A csapat megközelítése továbbá egy olyan, 3D-s geometriai elemzést is tartalmazott, amely nem igényel előzetes információt a levélcsomagban található hajtások és betűk számáról vagy típusáról.

Ezt a virtuális kibontási technikát alkalmazták egy 1697. július 31-i levél tartalmának feltárására is. A levél a Brienne gyűjteményből származik, amely 300 darab soha el nem küldött, postán ragadt levelet tartalmaz. A gyűjteményhez való hozzáférés ritka lehetőséget adott a kutatók számára a lezárt, felbontatlan levelek tanulmányozására. A 17. századi dokumentum Jacques Sennacques írását tartalmazza unokatestvéréhez, Pierre Le Pers-hez, a hágai francia kereskedőhöz.

Az új technológiával a levéltári gyűjteményeket olyan módon lehet megőrizni, amely védi az apró, de fontos anyagrészleteket, ráncokat, gyűrődéseket. A virtuális algoritmus széles körben alkalmazható lesz a későbbiekben: nem csak leveleket, de könyveket és tekercseket is tanulmányozhatnak vele a szakértők.

(Forrás: BigThink)


A figyelmetekbe ajánljuk