Míg a felszín és a légkör hőmérséklete az évszázadok során ingadozott, addig a belseje mindvégig hűlt.
A Föld mélyén egy forgó, konvektív „dinamó” generálja a hatalmas mágneses mezőt, egy láthatatlan struktúrát, amely a tudósok szerint védi a világunkat és lehetővé teszi az élet virágzását. Emellett a köpeny konvekciója, a tektonikus tevékenység és a vulkanizmus a globális hőmérséklet stabilizálása és a szénkörforgás révén vélhetően hozzájárul az élet fenntartásához.
Mivel a Föld még mindig hűl – és ez továbbra is így lesz –, ez azt jelenti, hogy a belseje végül megszilárdul, a geológiai tevékenység pedig megszűnik, és a Föld esetleg a Marshoz vagy a Merkúrhoz hasonló kopár sziklává válik. Új kutatások szerint ez hamarabb bekövetkezhet, mint korábban gondolták.
A kulcs egy ásvány lehet a Föld külső vas-nikkel magja és a felette lévő olvadt folyékony alsó köpeny közötti határon. Ezt az ásványt bridgmanitnak nevezik, és az, hogy milyen gyorsan vezeti a hőt, befolyásolja, hogy a hő milyen gyorsan szivárog át a magon és a köpenybe.
A bridgmanit hővezető képessége körülbelül másfélszer nagyobb, mint feltételeztük
– mondta Motohiko Murakami a svájci ETH Zürich bolygókutatója.
Ez viszont azt jelenti, hogy a magból a köpenybe áramló hő nagyobb, és ezért a Föld belsejének lehűlési üteme gyorsabb, mint azt eddig hittük.
És a folyamat felgyorsulhat. A bridgmanit lehűlés közben egy másik ásvány, a poszt-perovszkit átalakul, amely még inkább hővezető, és ezért növelné a magból a köpenybe történő hőveszteség mértékét.
Eredményeink új perspektívát adhatnak a Föld dinamikájának fejlődéséről. Arra utalnak, hogy a Föld, a többi kőzetbolygóhoz, a Merkúrhoz és a Marshoz hasonlóan, a vártnál sokkal gyorsabban hűl és válik inaktívvá
– mondta Murakami.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az ilyesfajta változások sokszor évmilliók alatt mennek végbe, az előbb említett drasztikus lehűlés pedig minden bizonnyal nem a mi életünk során fognak bekövetkezni.
Forrás: Science Alert
