A mozi és a streaming harca már rég eldőlt – az irodalomért pedig meg kell küzdeni. Egy rendezőt a tápláléklánc alján kell keresni Hollywoodban, ahol a producerek és színészek állnak a ranglétra csúcsán. Mundruczó Kornélnak pedig nem más, mint maga Martin Scorsese segített abban, hogy az első, teljes egészében amerikai filmje, a Pieces of a Woman zökkenőmentesen elkészülhessen. Interjú.
Miért a Netflix?
Impresszív volt, ahogy a csapatuk minden részletre kiterjedően figyel egy filmet, csak azért, hogy a lehető legtöbb emberhez eljuttassanak egy művészeti alkotást. Ahogy támogatják, ahogy forgalmazzák, ahogy kezelik és amennyire hosszan követik – nem is volt kérdés. Azt pedig egy forgalmazótól sem hallod már, hogy 192 országban mutatják be a filmed.
Többet gondolkodtál volna, ha nincs a pandémia?
Nem. Kaptunk öthetes mozis megjelenést is, csak hát minden mozi zárva volt. A szerződésben benne volt, hogy először a mozikba jut el a film, és csak januárban jön ki a Netflixen.
Végül a filmet bemutatták december 15-én két tucat moziban az egész világon, ami éppen nyitva volt.
A streaming és a mozi hogyan fér meg egymás mellett?
Azt látom, hogy ez a verseny már eldőlt. Itt már nem azt kell felmérni, hogy ez jó vagy rossz – ezt tíz évvel ezelőtt kellett volna megtenni. Egy ennyire piaci alapú dologba pedig bele sem lehetett volna avatkozni.
Nem tudok együtt élni azzal a gondolattal, hogy aki a streamert favorizálja, az feltétlenül alacsonyabb színvonalú ember.
Viszont ha a streamert felnőtt entitásként kezeljük – márpedig nem nagyon tudjuk másképp –, akkor a felelősségben is osztozni kell: törekedni kell azokra a tartalmakra, amelyek a nézőket edukálják, érzékenyítik. Ebben pedig történt előrelépés. A feladat az, hogy itt is valós, művészi tartalom jelenjen meg, és biztosítsanak mozis megjelenést, hogy a kettő egymás mellett tudjon élni.
Az valószínű, hogy néhány mozit el fogunk veszíteni, de a moziba járás szokása nem fog radikálisan megváltozni. A nézők nem feltétlenül a filmek miatt mentek eddig sem moziba, a közösségi élmény legalább annyira fontos.
Nagyobb a veszély az irodalomra nézve?
Abszolút. Az Egyesült Államokban szembesültem először azzal, hogy nagyon sok háztartásban már nincs könyvespolc. Mész különböző családokhoz, értelmes emberek, értelmes gyerekei, és eltűntek a könyveik.
Helyette egy nagy képernyő, iPadek és okostelefonok vannak jelen a gyerekszobában.
Tíz éve, amikor ezzel szembesültem, ijesztő volt, de a saját gyerekeimnél is nagyon meg kell küzdeni ezzel. Rengeteg harccal jár. Ebben az iskoláknak is nagy felelősségük van a kötelező olvasmányokkal, hogy mi az, ami be tudja húzni a gyerekeket a könyvek világába.
Mundruczó Kornél és a film forgatókönyvírója, Wéber Kata a 77. Velencei Filmfesztiválon
Fotó : Profimedia - Red Dot
Mi történik egy chemistry read alatt?
Az egész arról szól, hogy megértik-e egymást. A színészek négy napot töltöttek el együtt – ilyenkor már érzed, hogy valakivel akarsz-e még másnap is találkozni. Itt derül ki, hogy inspirálják vagy éppen megőrjítik egymást. A négy nap a tipikus semmivel telt: sétálunk a városban, kajáltunk, ide-oda mentünk.
Ez Magyarországon miért nem bevett szokás?
A színészek itthon szinte ismerik egymást. Amíg Magyarországon általában mindenki a színházi közösségből jön, ahol nagyobb a lehetőség, hogy együtt dolgozzanak, addig az angolszász filmes világban, ha nem találkoztak egy forgatáson, akkor lényegében nem ismerik egymást. Itthon a színészek két-három iskolából jönnek, és a filmesek közöttük osztják ki a szerepeket.
Ennek ellenére így is sokszor látni, ha a két színész nem érzi egymást.
Ha nem működik a kémia a két színész között?
Nem csinálják meg.
Egy hollywoodi produkcióban a rendező fontos, de nem annyira. A tápláléklánc a producerrel kezdődik, majd a színészek és csak utánuk következik rendező.
A pénz a színész; ha a színész azt érzi, hogy neki ez nem fog menni, akkor nincs pénz.Hiába választottam ki őket a filmre, nekik kell azt mondani, hogy ők is meg akarják csinálni nekem. A filmet a színész csinálja meg a rendezőnek, nem pedig fordítva – ez Európában és az auteur cinemában pont a fordítottja.
Mi tette kiemelkedővé Vanessa Kirbyt, hogy helyet kapjon az Oscar-díjra jelöltek között?
Az érzékeny és nagyszerű alakítása. Egy olyan teljesen absztrakt témát, mint a gyász, nagyon fizikaivá és jelenlévővé tett.
Ha itthon forgattál volna, megvolt a fejedben, hogy melyik két magyar színésszel dolgoznál szívesen?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy igen. De Bánfalvi Eszter és Nagy Zsolt szinkronjának örültem, és kifejezetten jól sikerült nekik.
Fotó : Profimedia - Red Dot
Hogy kell pontosan elképzelni Martin Scorsese telefonhívását?
Az asszisztense hívott, hogy ráérek-e holnap, mert szeretne beszélni velem. Erre mit lehet mondani?
»Persze, hogy ráérek!«
Az egésznek az volt a lényege, hogyan tud segíteni. Később együtt döntöttük el, hogy a film producere lesz. A részéről ez nem ego kérdés volt; érzelmileg óriási hatást gyakorolt rá a film, a téma fontossága miatt pedig mindenképp segíteni szeretett volna.
Volt egy kulcsmondata, ami megmaradt bennem:
»Ez nem egy film, hanem egy élmény.«
Az érzelmi befogadás előrébb áll annál, minthogy megértsük a filmet. A Pieces of a Womant nyitott szívvel kell nézni, ezzel veszítesz és nyersz is nézőket – van, aki erre nem képes, mert csak értelmezni akarja.
Scorsese abban bátorított – főleg a vágás időszakában –, hogy ez ne ijesszen meg, és menjek az érzelmes irányba.
Fotó: Profimedia - Red Dot
Rajta múlott, hogy ennyire simán ment a végső vágás?
Talán volt némi köze hozzá. Szó se róla, kiváló producereink voltak, de az az érzésem, hogy amikor ő bólintott, akkor az hatott mindenkire. Az egész csapat ugyanazt a filmet szerette volna létrehozni, így szerencsére nem kellett semmilyen őrülettel megküzdenem.
Mennyire befolyásolta a pandémia az elért sikereket?
Döbbenetes, hogy életed legnagyobb sikerét Zoomon éled meg.
Majdnem olyan, mintha meg sem történne veled. A legnagyobb bukással többet utazol és több nézővel találkozol, mint most. Normál esetben van egy nagyon intim viszonyod a filmedhez, majd átadod ezt, amivel mindez megszűnik. Most megmaradt rengeteg olyan bensőséges dolog a filmmel kapcsolatban – ami már rég nem lenne –, mert nem tudod átadni.
Ugyan sokat mégsem gondolkozom ezen, mert ezeket az időket éljük és a szabályokat be kell tartani.
Ami igazán lényeges
Hamu és GyémántA Hamu és Gyémánt magazin tavaszi lapszámábanMundruczó Kornél mesélt még nekünk számára ikonikus tárgyakról, helyszínekről és alkotásokról. Ezen kívül Presser Gáborral és Marsalkó Dáviddal saját karrierjük állomásairól, valamint a zene múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. Boldizsár Ildikó, Mautner Zsófi, Stork Natasa és Szőnyi Ferenc pedig a reménnyel kapcsolatos gondolatait és tapasztalatait osztotta meg velünk.
A magazin megvásárolható a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető és előfizethető közvetlenül a kiadótól és digitális változatban is beszerezhető.