A mozi és a streaming harca már rég eldőlt – az irodalomért pedig meg kell küzdeni. Egy rendezőt a tápláléklánc alján kell keresni Hollywoodban, ahol a producerek és színészek állnak a ranglétra csúcsán. Mundruczó Kornélnak pedig nem más, mint maga Martin Scorsese segített abban, hogy az első, teljes egészében amerikai filmje, a Pieces of a Woman zökkenőmentesen elkészülhessen. Interjú.
Miért a Netflix?
Impresszív volt, ahogy a csapatuk minden részletre kiterjedően figyel egy filmet, csak azért, hogy a lehető legtöbb emberhez eljuttassanak egy művészeti alkotást. Ahogy támogatják, ahogy forgalmazzák, ahogy kezelik és amennyire hosszan követik – nem is volt kérdés. Azt pedig egy forgalmazótól sem hallod már, hogy 192 országban mutatják be a filmed.
Többet gondolkodtál volna, ha nincs a pandémia?
Nem. Kaptunk öthetes mozis megjelenést is, csak hát minden mozi zárva volt. A szerződésben benne volt, hogy először a mozikba jut el a film, és csak januárban jön ki a Netflixen.
Végül a filmet bemutatták december 15-én két tucat moziban az egész világon, ami éppen nyitva volt.
A streaming és a mozi hogyan fér meg egymás mellett?
Azt látom, hogy ez a verseny már eldőlt. Itt már nem azt kell felmérni, hogy ez jó vagy rossz – ezt tíz évvel ezelőtt kellett volna megtenni. Egy ennyire piaci alapú dologba pedig bele sem lehetett volna avatkozni.
Nem tudok együtt élni azzal a gondolattal, hogy aki a streamert favorizálja, az feltétlenül alacsonyabb színvonalú ember.
Viszont ha a streamert felnőtt entitásként kezeljük – márpedig nem nagyon tudjuk másképp –, akkor a felelősségben is osztozni kell: törekedni kell azokra a tartalmakra, amelyek a nézőket edukálják, érzékenyítik. Ebben pedig történt előrelépés. A feladat az, hogy itt is valós, művészi tartalom jelenjen meg, és biztosítsanak mozis megjelenést, hogy a kettő egymás mellett tudjon élni.
Az valószínű, hogy néhány mozit el fogunk veszíteni, de a moziba járás szokása nem fog radikálisan megváltozni. A nézők nem feltétlenül a filmek miatt mentek eddig sem moziba, a közösségi élmény legalább annyira fontos.
Nagyobb a veszély az irodalomra nézve?
Abszolút. Az Egyesült Államokban szembesültem először azzal, hogy nagyon sok háztartásban már nincs könyvespolc. Mész különböző családokhoz, értelmes emberek, értelmes gyerekei, és eltűntek a könyveik.
Helyette egy nagy képernyő, iPadek és okostelefonok vannak jelen a gyerekszobában.
Tíz éve, amikor ezzel szembesültem, ijesztő volt, de a saját gyerekeimnél is nagyon meg kell küzdeni ezzel. Rengeteg harccal jár. Ebben az iskoláknak is nagy felelősségük van a kötelező olvasmányokkal, hogy mi az, ami be tudja húzni a gyerekeket a könyvek világába.
Mundruczó Kornél és a film forgatókönyvírója, Wéber Kata a 77. Velencei Filmfesztiválon
Fotó : Profimedia - Red Dot
Mi történik egy chemistry read alatt?
Az egész arról szól, hogy megértik-e egymást. A színészek négy napot töltöttek el együtt – ilyenkor már érzed, hogy valakivel akarsz-e még másnap is találkozni. Itt derül ki, hogy inspirálják vagy éppen megőrjítik egymást. A négy nap a tipikus semmivel telt: sétálunk a városban, kajáltunk, ide-oda mentünk.
Ez Magyarországon miért nem bevett szokás?
A színészek itthon szinte ismerik egymást. Amíg Magyarországon általában mindenki a színházi közösségből jön, ahol nagyobb a lehetőség, hogy együtt dolgozzanak, addig az angolszász filmes világban, ha nem találkoztak egy forgatáson, akkor lényegében nem ismerik egymást. Itthon a színészek két-három iskolából jönnek, és a filmesek közöttük osztják ki a szerepeket.
Ennek ellenére így is sokszor látni, ha a két színész nem érzi egymást.
Ha nem működik a kémia a két színész között?
Nem csinálják meg.
Egy hollywoodi produkcióban a rendező fontos, de nem annyira. A tápláléklánc a producerrel kezdődik, majd a színészek és csak utánuk következik rendező.
A pénz a színész; ha a színész azt érzi, hogy neki ez nem fog menni, akkor nincs pénz.Hiába választottam ki őket a filmre, nekik kell azt mondani, hogy ők is meg akarják csinálni nekem. A filmet a színész csinálja meg a rendezőnek, nem pedig fordítva – ez Európában és az auteur cinemában pont a fordítottja.
Mi tette kiemelkedővé Vanessa Kirbyt, hogy helyet kapjon az Oscar-díjra jelöltek között?
Az érzékeny és nagyszerű alakítása. Egy olyan teljesen absztrakt témát, mint a gyász, nagyon fizikaivá és jelenlévővé tett.
Ha itthon forgattál volna, megvolt a fejedben, hogy melyik két magyar színésszel dolgoznál szívesen?
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy igen. De Bánfalvi Eszter és Nagy Zsolt szinkronjának örültem, és kifejezetten jól sikerült nekik.
Fotó : Profimedia - Red Dot
Hogy kell pontosan elképzelni Martin Scorsese telefonhívását?
Az asszisztense hívott, hogy ráérek-e holnap, mert szeretne beszélni velem. Erre mit lehet mondani?
»Persze, hogy ráérek!«
Az egésznek az volt a lényege, hogyan tud segíteni. Később együtt döntöttük el, hogy a film producere lesz. A részéről ez nem ego kérdés volt; érzelmileg óriási hatást gyakorolt rá a film, a téma fontossága miatt pedig mindenképp segíteni szeretett volna.
Volt egy kulcsmondata, ami megmaradt bennem:
»Ez nem egy film, hanem egy élmény.«
Az érzelmi befogadás előrébb áll annál, minthogy megértsük a filmet. A Pieces of a Womant nyitott szívvel kell nézni, ezzel veszítesz és nyersz is nézőket – van, aki erre nem képes, mert csak értelmezni akarja.
Scorsese abban bátorított – főleg a vágás időszakában –, hogy ez ne ijesszen meg, és menjek az érzelmes irányba.
Fotó: Profimedia - Red Dot
Rajta múlott, hogy ennyire simán ment a végső vágás?
Talán volt némi köze hozzá. Szó se róla, kiváló producereink voltak, de az az érzésem, hogy amikor ő bólintott, akkor az hatott mindenkire. Az egész csapat ugyanazt a filmet szerette volna létrehozni, így szerencsére nem kellett semmilyen őrülettel megküzdenem.
Mennyire befolyásolta a pandémia az elért sikereket?
Döbbenetes, hogy életed legnagyobb sikerét Zoomon éled meg.
Majdnem olyan, mintha meg sem történne veled. A legnagyobb bukással többet utazol és több nézővel találkozol, mint most. Normál esetben van egy nagyon intim viszonyod a filmedhez, majd átadod ezt, amivel mindez megszűnik. Most megmaradt rengeteg olyan bensőséges dolog a filmmel kapcsolatban – ami már rég nem lenne –, mert nem tudod átadni.
Ugyan sokat mégsem gondolkozom ezen, mert ezeket az időket éljük és a szabályokat be kell tartani.
Ami igazán lényeges
A Hamu és Gyémánt magazin tavaszi lapszámábanMundruczó Kornél mesélt még nekünk számára ikonikus tárgyakról, helyszínekről és alkotásokról. Ezen kívül Presser Gáborral és Marsalkó Dáviddal saját karrierjük állomásairól, valamint a zene múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk. Boldizsár Ildikó, Mautner Zsófi, Stork Natasa és Szőnyi Ferenc pedig a reménnyel kapcsolatos gondolatait és tapasztalatait osztotta meg velünk.
A magazin megvásárolható a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető és előfizethető közvetlenül a kiadótól és digitális változatban is beszerezhető.