Technikai okokra hivatkozva elnapolták a Tiencsou-2 teherszállító űrhajó felbocsátását – jelentette be a Kínai Emberes Űrügynökség (CMSA) csütörtökön, az internetes oldalán röviddel a kilövés tervezett időpontja után közzétett közleményben.
Az űrhajó, amelyet a Hosszú Menetelés-7 Y3 típusú hordozórakéta juttatott volna fel, az április 29-én felküldött, kínai Tienho (Mennyei Harmónia) űrállomás központi kabinjához szállított volna ellátmányt.
Az űrállomásra további tíz részletben tervezik felszállítani a laboratóriumnak helyet adó, két másik modult, felszereléseket, valamint a három tagból álló legénységet.
A Global Times kínai lap által megkérdezett Vang Ja-nan, az Aerospace Knowledge című kínai űrkutatási magazin főszerkesztője szerint a felbocsátás elhalasztása mögött egyebek mellett olyan ok állhat, hogy az űrhajó fedélzetén egyes rendszerek technikai státusza nem állt összhangban a várttal, így a kilövés biztonságának szavatolása érdekében módosításokat kellett elvégezni. Hozzátette: az űrkutatási küldetések során gyakoriak az ilyen jellegű halasztások.
„Hacsak nem sürgősségi felbocsátásról van szó, a tudósok a világ minden részén többszörösen ellenőrzik a kilövés előtti státuszt, hogy meggyőződjenek arról, minden részlet megfelel az ideális beállításoknak"
– nyilatkozta.
Kínát az űrállomás főmoduljának felbocsátásakor bírálat érte amiatt, hogy hagyta ellenőrzés nélkül visszazuhanni a Föld légkörébe a modult szállító hordozórakétát.
Kína az elmúlt években több milliárd dollárt fektetett abba, hogy az űrkutatás területén felzárkózzon az Egyesült Államokhoz, Oroszországhoz és Európához.Két évvel ezelőtt, 2019-ben nagy sikert ért el, amikor elsőként juttatott el űrszondát a Hold túloldalára.
A kínai nemzeti űrhivatal szerdán tett közzé két fotót és két videót, amelyeket a Tienven-1 kínai űrszonda készített a kínai marsjáró múlt hét végi, marsi landolásáról. Az űrszondával teljesíti Kínai az első Mars-misszióját.
A saját űrállomás kiépítése mellett Kína 2030-ig asztronautákat akar küldeni a Holdra.
