Az új genetikai eljárással több millió kísérlet lesz könnyedén megvalósítható.
A tudósok létrehoztak egy új génszerkesztő eszközt, amely felülmúlhatja az eddig használt CRISPR-t. Az eljárás ugyanis jóval gyorsabb és egyszerűbb, mint a CRISPR. A módszer emiatt áttörő jelentőséggel bír.
A CRISPR 2015-ben robbant be a köztudatba. A génmódosító eljárás segítségével kiiktathatók bizonyos gének a DNS-ből, így született meg az az ikerpár, akinek tagjai ellenállnak a HIV-vírusnak.
Az eszköz a Cas9 enzimmel működik. A tudósok számára egyrészt nehéz a CRISPR-Cas9 anyagokat nagy mennyiségben szállítani, valamint előfordulhat az is, hogy mérgező lehet a sejtekre nézve az eljárás. A Cas9 enzim, a DNS szálait elvágó molekuláris "olló" ugyanis gyakran nem kívánt helyeken vágja át a szálakat.
A Harvard kutatócsoportja hozta létre az új Retron Library Recombineering (RLR) technikát, amely lehetővé teheti a tudósok számára, hogy egyidejűleg több millió genetikai kísérletet hajtsanak majd végre.
Ez az eszköz, amelyet egy nemrégiben publikált cikkben írtak le, retronokat alkalmaz. A retronok olyan baktérium-DNS-szegmensek, amelyek képesek egyszálú DNS-szakaszok előállítására.
Míg a CRISPR-Cas9 levágja a DNS-t, hogy a mutáns szekvenciát beillessze genomjába, az újonnan felfedezett retronok a mutáns DNS-szálat bejuttatja a DNS-be. Mivel a retron szekvenciák vonalkódként is használhatók, lehetővé válik a tudósok számára a mutánsok könnyebb nyomon követése is.
Az RLR akár több millió mutációt produkál egyidejűleg a baktériumsejtekben, lehetővé téve az egész készlet egyszeri átvilágítását. Így nagy mennyiségű adat lesz gyorsan előállítható és elemezhető.
A retronokat az E. coli nevű baktériumokon tesztelték, és kiderült, hogy néhány módosítás után a fajok 90 százaléka beépítette a retron szekvenciát DNS-ükbe. Segítségével gyorsabban ki tudták mutatni az antibiotikum rezisztencia mutációit az E. coliban.
A mutációk hatásait is megfigyelhetik az RLR segítségével, emiatt számos izgalmas lehetőséget nyit meg a jövőbeli genetikai kutatások számára.
Az RLR azonban még nem működik emlős sejtekben. A kutatók szerint további kutatómunkára van szükség ehhez, de úgy tűnik, hogy fényes jövő vár rá.
(Forrás: Interesting Engineering)
