Néhány vegetáriánus halat és időként húst is eszik, vagy legalábbis kívánja az ilyen típusú ételeket. Ezzel szemben más, ugyanezt az étrendet követő személyek egyáltalán nem vágynak húsra. Egy kutatás arra kereste a választ, miért nehezebb egyeseknek betartani ezt a táplálkozási formát, mint másoknak.
Évek óta egyre népszerűbb a növényi alapú étkezés, az európai lakosságnak például átlagosan 2,1 százaléka hagyja el étkezései során a húst. A Faunalytics felmérése alapján azonban az is elmondható, hogy a vegetáriánus és vegán étrendet követő személyek 84 százaléka három hónap után fel is hagy az étrenddel. Bár sokak szerint ezek az emberek szimplán nem voltak elég kitartóak, egy 2023-ban megjelent, és Well and Good portál által szemlézett kutatás eredményei azonban inkább a génjeiket teszi felelőssé.
Ez volt az első olyan kutatás, amely a vegetáriánus étrend és a genetika összefüggését vizsgálta. A kutatók alapvetően arra voltak kíváncsiak, hogy a vegetáriánusok miért esznek halat, vagy sok esetben szárnyast. A kutatásban összesen több mint ötezren vettek részt.
Ez is érdekelhet! Egy új tanulmány szerint a hallal kiegészített vegetáriánus étrend a legegészségesebb
A tudósok összesen 3 gént hoztak kapcsolatba azzal, hogy mennyire tudjuk betartani a szigorú, növényi alapú étrendet, valamint 31 olyan gént fedeztek fel, ami potenciálisan befolyásolhatja azt. Ezek közül 2 génnek a metabolizmushoz (anyagcsere) és az agyi működéshez van köze. Az állati eredetű lipidek (vérben található zsírszerű anyagok, többféle létezik, legismertebb a koleszterin) felépítése teljesen más, mint a növényi alapúaknak. A kutatás feltevése szerint azok, akik ezzel a három génnel rendelkeznek, képesek szintetizálni a növényi eredetű lipidkomponenseket, míg másoknak szüksége van az állati eredetű táplálékra, hogy hozzájusson a szervezet számára esszenciális zsírokhoz. Az elmélet szerint sokkal kevésbé kívánják a húst azok, akik ezzel a három génnel rendelkeznek.
Ajánljuk figyelmedbe! Vegán finomságra vágysz? Így készül a répás hot dog!
Úgy tűnik, sokkal többen vannak azok, akik csak szeretnének vegetáriánusok lenni, mint azok, akik valóban nem esznek semmilyen húst. Szerintünk ennek genetikai okai lehetnek
– mondta Nabeel Yaseen, a kutatás egyik szerzője.
A tanulmányban hangsúlyozzák, hogy egyelőre csak lehetséges összefüggést találtak a gének és a növényi alapú táplálkozás eredményessége között, így további vizsgálatokra van szükség a még részletesebb eredményhez.
A gének lehetséges jelenléte mellett számos külső tényező is hozzájárulhat a növényi alapú étrend betartásához. Néhány kultúrában például kifejezetten kerülik a húst: Jamaikában a rasztafárik az „ital“ étrendet követik, ami szigorúan húsmentes, de nem fogyaszthatnak sót és olajat sem. India lakosságának 24 százaléka pedig a buddhizmus és a hinduizmus vallások miatt vegetáriánus.
Sokan egészségügyi okokból nem esznek húst, ugyanis a húsipar környezetkárosító hatása mellett negatív hatásai lehetnek. Ezzel szemben a növényi alapú étrendnek rengeteg pozitívumot tulajdonítottak. Elterjedése óta a dietetikusoknak eltérő véleménye van arról, hogy szükséges-e a hús fogyasztása hosszútávon. A dietetikusok azonban egyetértenek abban, hogy akár növényi, akár húsalapú étrendet folytatunk, a mértéktartás és a bőséges zöldség, gyümölcs fogyasztás kulcsfontosságú az egészségünk fenntartásához.
