Ugyan azok, akik megfelelően étkeznek, mentálisan egészségesebbnek érzik magukat, amire már számos bizonyíték is van, mégis a sokszor hiányos adatok miatt még mindig nem teljes a kép.
A megfelelően táplálkozó emberek jobb mentális egészséget és közérzetet tapasztalnak: az étrendnek jókora hatása lehet a mentális egészségre, derült ki a különböző tanulmányokról tudósító PsyBlogáttekintéséből.
Mint kiderült, számos bizonyíték van például arra, hogy a mediterrán étrend javíthatja a depressziót és a szorongást.
A mediterrán étrend tíz tipikus összetevője:- Zöld leveles zöldségek
- egyéb zöldségek,
- diófélék
- bogyós gyümölcsök
- bab
- teljes kiőrlésű gabonafélék
- hal
- baromfi
- olívaolaj
- bor
Hasonlóról egyébként mi is írtunk már a múlt héten: ebben a cikkünkben a mediterrán étrendekről derült ki, hogy lassítják az öregedést.
A mediterrán étrend emellett gyulladáscsökkentő, mivel több vitamint, rostot és telítetlen zsírokat tartalmaz.
A B12-vitamin pedig bizonyítottan segít a depresszió, a rossz memória és a fáradtság ellen is. Az epilepsziában szenvedők számára hasznos lehet a ketogén diéta, amely magas zsír- és alacsony szénhidráttartalmú.
Mégsem minden bizonyított
Más területeken azonban az étrendnek a mentális egészségre gyakorolt hatása kevésbé jelentős.
Több tanulmányból is kiderült például, hogy viszonylag gyenge a bizonyíték arra, hogy a D-vitamin-kiegészítők jótékonyan hatnak a mentális egészségre. Ellenben a D-vitamin megduplázhatja a diéta eredményeit.
A Science Direct folyóiratban megjelent tanulmány társszerzője,Suzanne Dickson professzor elmondta:
Azt találtuk, hogy egyre több bizonyíték van a rossz étrend és a hangulatzavarok, köztük a szorongás és a depresszió súlyosbodása közötti kapcsolatra. Ugyanakkor számos, az egyes élelmiszerek egészségre gyakorolt hatásáról szóló általános hiedelmekre nincsenek szilárd bizonyítékok.
– ezek a következtetések a táplálkozáspszichiátriai kutatások áttekintéséből származnak.
Az ADHD esetében például azt látjuk, hogy a finomított cukor mennyiségének növekedése az étrendben úgy tűnik, hogy növeli az ADHD-t és a hiperaktivitást, míg a több friss gyümölcs és zöldség fogyasztása védelmet nyújt ezekkel a betegségekkel szemben. De viszonylag kevés tanulmány foglalkozott ezzel, és sok közülük nem tartott elég hosszú ideig ahhoz, hogy hosszú távú hatásokat mutasson ki
– mondta a professzor.
Mint a tanulmányból kiderült, az egészséges felnőtteknél a táplálkozás mentális egészségre gyakorolt hatása meglehetősen alacsony, ami megnehezíti hatások kimutatását is: a kutatók feltételezése szerint lehet, hogy a táplálékkiegészítés csak akkor működik, ha a rossz táplálkozás miatt különböző hiányállapotok állnak fenn.
Emellett a genetikát is figyelembe kell venni: az anyagcsere finom különbségei azt jelenthetik, hogy egyes emberek jobban reagálnak az étrend megváltoztatására, mint mások.
Dickson szerint a táplálkozáspszichiátriát csak mostanában kezdték el kutatni, ezért a tudásunk még mindig hiányos vele kapcsolatban:
Az étrendek tesztelése során gyakorlati nehézségeket is le kell küzdeni. Az élelmiszer nem gyógyszer, ezért másképp kell vizsgálni őket. Adhatunk valakinek egy áltablettát, hogy lássuk, van-e javulás a placebohatás miatt, de nem lehet könnyen álételeket adni az embereknek.
A tanulmánynak nem véletlenül az elsődleges üzenete, hogy hiába létezik a különböző étrendeknek pozitív hatása a mentális egészségre, mégis óvatosnak kell lenni vele, mivel az ideiglenes bizonyítékok alapján elhamarkodott következtetéseket is levonhatunk belőlük.
