Cukros üdítők, zacskós és gyorsételek – köztudott, hogy ezek az folyadék- és élelmiszertípusok egyaránt károsak az egészségünkre és a környezetünkre. Vannak azonban olyan, hétköznapi értelemben véve egészségesebb élelmiszerek, amelyekről sokan nem gondolják, hogy az előző listához hasonlóan kifejezetten rossz hatással vannak bolygónk ökoszisztémájára, ilyenekből mutatunk most ötöt.
Banán
Fotó: Shutterstock
A banán termesztésének környezeti következményei kifejezetten súlyosak. A monokultúrás gyakorlat és a nagymértékű növényvédőszer-használat vízszennyezéshez, a talaj kizsigeréséhez és a biológiai sokféleség csökkenéséhez vezet.
A globális kereskedelmet uraló Cavendish típusú banán pedig a kártevőkre és betegségekre való érzékenysége miatt jelentős vegyszerbevitelt is igényel. Ha pedig figyelembe vesszük, hogy a banán repülővel kell szállítani a legtöbb északi országba, máris rájöhetünk, mekkora szén-dioxid-kibocsátással jár ennek a gyümölcsnek a fogyastása.
Ez is érdekelhet: Íme a 4+1 legjobb, bizonyítottan gyulladáscsökkentő élelmiszer
Rizs
Fotó: Shutterstock
A rizs termesztésének hagyományos módszere általában a földek elárasztásával jár, és bár ez a gyakorlat valóban hatékonyan fékezi a gyomok elszaporodását, a sokak által kedvelt élelmiszer minőségét semmilyen formában nem javítja. A gyakorlat ráadásul metántermeléshez vezet, mivel a mikrobák a vízzel elöntött talajban lévő bomló növényi anyaggal táplálkoznak.
A rizstermesztés adja a globális metánkibocsátás mintegy 12 százalékát.
Igaz, léteznek alternatívák – mint például a nedves és száraz körülmények váltakozása – mindez azonban csak tovább növelheti a dinitrogén-oxid termelését, amely a szén-dioxidnál is jóval erősebb üvegházhatású gáz.
Kukorica
Fotó: Shutterstock
A kukoricatermesztés során gyakran használnak műtrágyát, amely káros nitrogén-oxidokat juttat a légkörbe. Ez pedig nemcsak a környezetünkben lévő gázok kényes egyensúlyát bontja meg, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent minden élő szervezetre. A problémát tovább súlyosbítja, hogy a kukoricatermesztés során használt növényvédő szerek a levegőben messzire szállhatnak, így az eredeti alkalmazási helyüktől távol eső területeket szintén beszennyezhetnek – felnagyítva ezzel környezeti hatásukat.
További probléma a növény nagy vízigénye, amely a száraz területeken még nagyobb vízhiányt okoz.
Ezentúl pedig a kukorica termesztése során alkalmazott vegyszerek széles körű használata káros nitrogént és egyéb mérgező anyagokat juttat a különböző víztestekbe, amely kedvezőtlenül befolyásolja a vízminőséget és a tengeri élővilág egészségét egyaránt.
Ezt is olvasd el! Nem találnád ki, melyik országban eszik a legtöbb zöldséget és gyümölcsöt
Szójabab
Fotó: Shutterstock
Az biztos, hogy a cím hallatán a szójabab nem sokunknak jut eszébe, hiszen inkább az állattartásban bír jelentős szereppel. (Adatok szerint a szója mindössze 7%-át fogyasztja közvetlenül az ember – például tofu vagy szójatej formájában.) A viszonylag kis emberi hányad ellenére a szójatermesztés környezeti lábnyoma kétségtelenül meghatározó, mivel hozzájárul az erdőirtáshoz, a biológiai sokféleség csökkenéséhez, a szén-dioxid-kibocsátás növekedéséhez, illetve negatív hatással bír mind a talajra, mind a vízkészletekre.
Pálmaolaj
Fotó: Shutterstock
Az Elaeis guineensis fa terméséből nyert pálmaolaj mindennapi életünk szerves része, ha még nem is tudunk róla. Ez az árucikk – amely számtalan termékben megtalálható az élelmiszerektől a kozmetikumokon át a bioüzemanyagig – azonban rengeteg környezeti problémával jár. A különösen Délkelet-Ázsiában termesztett alapanyag minden más növénynél jobban hozzájárul az erdőirtáshoz, amely jelentős üvegházhatású gázkibocsátást és a biológiai sokféleség tragikus csökkenését is vonja maga után.
Történelmileg a pálmaolaj évezredek óta a nyugat-afrikai konyha alapanyaga. Nemzetközi népszerűsége az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt, túlzott fogyasztása viszont komoly egészségügyi – szív- és érrendszeri betegségekkel kapcsolatos – problémákat okozhat.
Többrétegű negatív hatása mellett pedig a pálamolaj a termőföldeken élő őslakosok életterét is egyre jobban veszélybe sodorja.
