A nagy gazdasági világválság 1929 és 1933 között tartott az Egyesült Államokban. A tőzsdepiac összeomlásával az ország gazdasága lelassult, rengetegen veszítették el a munkájukat az árucikkek pedig drasztikusan megdrágultak – már semmi nem számított olcsónak. Ebben az időszakban millióknak jelentett kihívást előteremteni a mindennapi étkezésekre szükséges pénzt. Az élelmiszer- és pénzhiány miatt pedig utat tört a kreativitás: az amerikai családok új recepteket találtak ki, és olyan ételeket ettek, amelyeket ma már nehezen tudunk elképzelni. Mutatunk is párat.
Mogyoróvajjal töltött hagyma
A válság idején sokan a kertjükből szerezték be a szükséges élelmet, a hagyma pedig gyakori termés volt, hiszen könnyen termeszthető és a téli hónapokban is eltárolható. Emiatt lényegében ingyen volt, a kiegészítő mogyoróvaj pedig olcsónak számított akkoriban.
A mogyoróvaj és a hagyma kombinálása kifejezetten gusztustalannak hangzik, de a páros gyakran megjelent a családi asztalokon. Ráadásul könnyen elkészíthető: a szakács a hagymák közepét kivájta, a kikapart hagymákat más ételekhez félretette (hogy semmi se menjen kárba), majd a mogyoróvajat összekeverte a szikkadt kenyérből készült zsemlemorzsával. A keverékét ezután a kivájt hagymába kanalazta, majd egy óráig a sütőbe rakta, amíg a hagyma édeskés nem lett, a mogyoróvajas kenyérmorzsa pedig ropogós maradt.
Popcorn leves
A pattogatott kukorica akkoriban megfizethető élelmiszernek számított. Az amerikaiak az olvasztott vaj helyett tejet öntöttek a popcorna, ráadásul nem is a reggeli müzlit helyettesítették ezzel a megoldással, hanem főételként fogyasztották.
Lényegében a tejes popcorn a zabkása alternatívája lett, ami rengeteg embernek jelentett táplálékot akkoriban. Voltak akik a tejjel bevont pattogatott kukoricára még egy kis cukrot is szórtak. A kísérletező kedvűek bátran próbálják ki, talán a filmezős esték szerves részévé válhat.
Pitypangos saláta
A pitypangos zöld saláta klasszikusan „ingyen ételnek" számított. A különlegesség a franciáktól indult, akik előszeretettel főznek a vadon termő, friss zöldségekből. A világválság idején a pitypangos salátát ellesték az amerikai háziasszonyok is, akik tél után elkezdtek az udvarukra pillantgatni, mivel a tavaszi gyomok közül a pitypang hajt ki az egyik legkorábban. A ma már előszeretettel gyomirtózott növény levelét leszedték, majd salátát készítettek belőle.
A salátához gyakran adtak keményre főtt tojást és szalonnát is, a megmaradt szalonnazsírt pedig ecettel keverték össze amolyan szószként.
Ecetes pite
Az ecetes pite jól szimbolizálja, mekkora volt a kétségbeesés a gazdasági világválság idején. Az ételben az almaecet helyettesítette a citromot, amely a válság alatt megfizethetetlen volt sok háztartás számára.
Az ecetes pite alapanyagai a tojás, a cukor, a liszt és almaecet volt, és bár a pite neve kissé visszataszító, valójában egy finom, pudingszerű állagú és édes-fanyar ízű süteményről van szó. Könnyen elkészíthető ételnek számított azoknál, akiknél csak a legalapvetőbb hozzávalók voltak otthon. Ráadásul édességről van szó, ezért nem csak az éhség mérséklésére volt alkalmas, de feldobta a családi étkezést is.
Kávéleves
A kávéleves az amisok asztalára került leginkább. Az étel a reggeli étkezéseket helyettesítette: egy tál aljára falatnyi száraz vagy kemény kenyérdarabokat tettek, majd főzött kávét öntöttek a kenyérre, végül cukrot, tejszínt vagy tejet adtak hozzá, amitől kásás textúrája lett
A meleg kávéleves rengeteg szénhidrátot adott az embereknek, nem mellesleg rápörgette az étkezőket az előttük álló nehéz napra.
