A megvilágosodás, a gonoszt legyőző jó vagy épp a nehéz után következő könnyebb időszak – csak néhány fogalom azok közül, amelyeket a fényhez mint szimbólumhoz társítunk, és amikkel azt szemléltetjük, milyen óriási hatással van mindennapjaink mellett egész életünkre.
Ez persze nem csoda, hiszen a fény valóban végigkísér minket az első pillanattól kezdve: születésünkkor is a fényben úszó szülőszobák egyikébe érkezünk meg, a napszakokat a Nap fényének játéka határozza meg, és Thomas Edison 1879-ben feltalált izzója óta már éjszakáink sem a gyertyák hosszától függ. De vajon mit adhat nekünk még a fény?
Mutatjuk a legizgalmasabbakat.
A karóra, amit gyémántokkal és LED-fénnyel dobtak fel gyártói
A tíz évvel ezelőtt alapított, és azóta folyamatosan kísérleti órákat gyártó – folyadékot tartalmazó mechanikus órákat például, melyek segítik az idő jelölését – HYT nemrég két új modellt dobott a piacra. Az új, Flow nevet viselő darabok újabb különlegességet tartogatnak az órarajongók számára: gyémántokkal és LED-fénnyel díszítették őket. Utóbbinak persze funkciója is van: fényjátékával ugyanis először elektromosságot generálhatunk, majd megvilágíthatjuk vele környezetünket. A márka vezérigazgatója, Grégory Dourde szerint a legújabb HYT-modellek nem valamiféle varázslatnak köszönhetően születtek meg.
„Ez tudomány, de persze a hatás lenyűgöző. Az áram feltöltéséhez, tárolásához és kibocsájtásához létre kellett hoznunk az egyik legkisebb mikrogenerátort, mely igazi remekmű a rendkívüli miniatürizálás szempontjából."
A Flow 55 mm-es, rozsdamentes acélból készült házán összesen 73, egyenként 1,7 karátos, baguette vágású gyémántot találunk – nem is csoda, hogy a darabból a márka mindösszese 25 darabot gyártott. Áruk 149 ezer dollár, vagyis átszámítva több mint 47 millió forint.
Lenyűgöző fényinstalláció a tokiói metróban
A dizájn, az építészet és a kortárs művészet területén tevékenykedő japán Tokujin Yoshioka világszerte ismert fénytémájú műalkotásairól, melyek amellett, hogy állandó gyűjtemények részét képezik, többszörösen elismerték már őket nemzetközi dizájn tematikájú díjátadókon. Yoshioka idén ismét nagyot alkotott: 636 kristály felhasználásával készített fényinstallációt a tokiói metróhálózat egyik legforgalmasabb állomásához.
A helyszín kiválasztása nem véletlen, hiszen a japán fővárosa Ginza nevű metróállomása a metropolisz luxusmárkáktól hemzsegő kerületében található, ahol naponta átlagosan körülbelül 250 ezer ember halad át.
Az október 16. óta megtekinthető installáció kristályai egyedi csiszolásúak, egy nagy egészet képezve pedig óriási fényáradattal díszítik a metróállomást. Yoshioka elmondása szerint a béke iránti vágyát közvetíti a műalkotáson keresztül.
Fény a budapesti éjszakában
Elképzeltük már, hogy milyen lehetett fővárosunk még abban az időben, amikor nem volt közvilágítás? Amikor még nem voltak kivilágítva a világviszonylatban is gyönyörű hidak, a Budai Vár, esetleg a Szent István Bazilika? Elképzeléseinket most képekkel és videókkal is alátámaszthatjuk a Nemzeti Múzeumban megnyílt virtuális kiállításon.
A technika 20. század eleji fejlődésének és a gyorsabb filmek, valamint a hordozható kamerák megszületésének köszönhetően bepillanthatunk a fővárosunk fényeinek átalakulásába a gázlámpáktól kezdve, a díszkivilágításokon keresztül, egészen a tűzijátékokig és az elsötétítésig.
A MuseMap Gallery oldalán online megtekinthető összeállításban látható eredeti zselatinos ezüst fényképeket és üvegnegatívokat a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára őrzi.
Fény, ahogyan még nem láttuk.
A tudomány, a technológia és a dizájn tökéletes ötvözete: a lebegő fény. Az apró, de hasznos szerkezettel egyszerre világosságot és páratlan stílust varázsolhatunk az otthonunkba. Biztosak lehetünk benne, hogy bárki is legyen a vendégünk, a levitáló lámpa látványától tátva marad a szája. Pedig nincs benne más csoda, mint az emberi kreativitás.
Egy svéd feltaláló, Simon Morris álmodta meg a fény következő szintjét. A Flyte nevű szerkezet talapzata diófából, kőrisből vagy tölgyből készülhet, a lebegő hatást pedig egy egyszerűnek tűnő anyaggal érték el, ami nem más, mint egy mágnes.
A Flyte alsó talpazatában elektromágnes található, a lámpáéban pedig mágnesek. Ezzel a két elem között elektromágneses indukció lép fel, amivel biztosítható a látványos lebegés. A tápellátás is ennek köszönhető, így lépnek működésbe a LED-ek, amihez semmilyen vezetékre nincs szükség. Elég megérinteni a fa talapzatot és a lámpa azonnal kivilágosodik.
Ráadásul a Flyte nem csupán kreatív és stílusos kiegészítő, hanem még környezetkímélő is. Körülbelül 50 000 órára elengedő, energiatakarékos LED-lámpával szerelték fel, ami azt jelenti, hogy
akár 11 éven keresztül, napi 12 órán átt használhatjuk.
Erre még Thomas Edison is csettintene.
Legyen világosság! – A fény útja
Budapest utcáin megszoktuk az állandó világosságot. Kivilágított terek, utak, épületek. Az űrből nézve is úgy izzik a város, mintha minden lakás minden szobájában égne a villany. Pedig ez pár évszázada még elképzelhetetlen lett volna.
Egészen az 1700-as évek végéig közvilágítás helyett csendrendelet volt érvényben Pesten, azután sorban érkeztek az új lámpások és munkakörök, amik a fényt hivatottak szolgálni: kandeláberek, lámpagyújtogatók, világítási naptár, gyertyaszolgálat és fényfestők. Őket keresve egy nem mindennapi sétán vehetünk részt novemberben az Imagine Budapest szervezésében.
Az Andrássy utat és környékét körbejárva a „fény útját" kereshetjük a korai sötétség idején: a szervezők szerint a téli seta után minden lámpa egy apró puha pokróc lesz a szívünkön.
Amiről szó lesz: pech a sikátorban, színházi nagycsillár, légszesszel töltött cethal, Ampelmann, közcélú villanyfény, fáklyajegy, áldozati fény, olajválság, téli napforduló, lucfenyő – tartalmas éjszakának ígérkezik.