Virtuálisan vezették a Beethoven moves című kiállítást a bécsi Kunsthistorisches Múzeumban

KHM-Museumsverband

Beethoven életéről és munkásságáról tartottak virtuális tárlatvezetést Bécsben

Megtartotta első virtuális tárlatvezetését a Vienna Showcase a bécsi Kunsthistorisches Múzeumban. A tárlat témája Beethoven élete és munkássága, címe: Beethoven moves.


Az Egyesült Államoktól Indiág mindenhonnan köszöntöttek online résztvevőket a Beethoven moves című kiállítás kurátorai a bécsi Kunsthistorisches Múzeumban tegnap délután négy órakor. A múzeum először tartott virtuális tárlatvezetést.

Az első percekben a COVID-19-ről, a kialakult körülményekről, a virtuális tárlatvezetés okáról ejtettek pár mondatot, majd néhány szóban bemutatták magát a múzeumot, amelyet láthattunk is az élő bejelentkezés előtt lejátszott imázs videóban.

Az első kiállítóterem egyik leglátványosabb eleme, a plafonról fejjel lefelé lógó zongora volt.

KHM-Museumsverband

Ezt követően már bent a múzeumban köszöntöttek minket a kiállítás első termében. Egy rövid bemutatkozás után Jasper Sharp, modern és kortárs művészeti kurátor a tárlatvezetés bevezetéseként szólt pár szót Beethoven örökségéről, a művész természetéről és ismertető jegyeiről. Mint mondta:

"Beethoven radikális szemléletű volt, ezt a szemléletmódot szerettük volna átültetni a róla és a munkásságáról szóló kiállításba, annak hangulatába."

A szimfónia klasszikus, négy tételes formájához híven a kiállítást is négy részre osztották, hogy bemutassák Beethoven "figyelemreméltó életét és munkásságát", valamint a fennmaradt tárgyi emlékeket.

A kiállításon Jasper Sharp művészeti kurátor vezette körbe a virtuális közönséget.

Az első terem, ahol köszöntöttek bennünket, Beethoven fiatal éveiről szólt, amikor 22 éves korában Bécsbe érkezett. A falon függött mind a 32, Bécsben komponált zongora szonátája, aminek tetejében a terem fő attrakciója egy, a plafonról fejjel lefelé lógó zongora volt. Itt körül-belül 10 percet töltöttünk el, majd a második terembe "invitáltak" minket.

A második kiállítóteremben Beethoven legnehezebb éveit tárták a közönség elé, amikor a művész elkezdte elveszíteni a hallását. A termet ennek a hangulatnak megfelelően alakították ki és világították be, a kamerán egy sötétebb, komorabb környezet volt látható. A kiállított tárgyak középpontjában az a restaurált faparkettával kialakított installáció állt, amely parketta abból a szobából származott, ahol Beethoven örök nyugalomra hajtotta a fejét. A parkettát még azelőtt szedték fel, és ezzel mentették meg, hogy az épületet 1903-ban lebontották. Ekkor képek is készültek a szobáról, amely fotókat szintén kiállították a második teremben.

A második teremben Beethoven viseltebb éveiről és halálának körülményeiről tudhattunk meg többet

A harmadik kiállítóterem Beethoven áttöréséről adott képet, és visszakalauzolt minket abba az időbe, amikor a művész legikonikusabb darabjait komponálta. Beethoven ebben az időben közeli kapcsolatot ápolt a természettel, amely munkásságára is nagy hatást gyakorolt. A falakat kékre festették az ég szimbolikájaként, azokon abban az időben készült, festett tájképek lógtak, valamint tükröződő padlót alakítottak ki, hogy az víz-hatást keltsen. A teremben Beethoven jegyzetfüzetei, és első, igazán impulzív kompozíciói is helyet kaptak.

Ezt követően a kiállítás negyedik aspektusát már nem láthattuk, azt csak néhány szóban mutatta be Jasper Sharp. Mint megtudtuk, a negyedik állomás egy élő performansz, amelyet minden nap minden percében előadnak a múzeumban. Az előadásban Beethoven egy-egy zenei darabjára mozog 10 táncos. Különlegessége, hogy a zene minden egyes részére testük különböző részeit mozgatják az előadók, majd a kilencedik szimfónia elérésekor már teljes testükkel táncolnak.

A virtuális séta utolsó állomása a harmadik terem volt.

A performansz sajnos csak élőben látható, de a kiállítás többi része virtuálisan is érdekes. Ámbár meg sem közelíti a személyes múzeumlátogatást. Bár a hang jó volt, és a képet is tisztán lehetett látni, többször előfürdult, hogy a festmények tükröződtek, a vitrinekben elhelyezett tárgyak ugyan ebből az okból kifolyólag nem teljesen voltak kivehetők, valamint a részleteket sem lehetett látni, maximum ha a kamerával szuper közelit adtak egy-egy tárgyról, vagy feljegyzésről. A kiállítás hangulata sem úgy jön át a számítógép képernyőjén, mint ahogyan azt élőben megélhetnénk. A kiállítás időtartama alatt például végig Beethoven zene szól, amit én már csak a virtuális túra végé vettem észre, akkor is csak épphogy beszűrődött a hang.

Bár összességében hasznos tud lenni egy virtuális séta egy múzeumi kiállításon, mégis csak az lesz az igazi, ha végre beléphetünk azokon a kapukon, és élőben adhatjuk át magunkat az egyik legikonikusabb zeneszerző munkásságának.

A virtuális tárlatvezetés ide kattintva bárki számára megtekinhető angol nyelven. A következő online sétát a Sigmund Freud Múzeumban tartja a Vienna Showcase decemberben.

Friss

Megjött Chadwick Boseman utolsó filmjének előzetese

A Ma Rainey: A blues nagyasszonya című filmben láthatjuk az elhunyt sztárt.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk