Minden bizonnyal jelenleg is egy meghatározó gazdasági pillanatban vagyunk, amit éppen beárnyékol a világgazdaság hanyatlása. Szakértők szerint azonban ismét a történelmi események kellős közepén vagyunk, az úgynevezett „negyedik ipari forradalomban”, ahol a gazdaságunk digitalizálása maximális fokon ég. De mik voltak a történelemben az ehhez hasonló meghatározó korszakok?
Az egyik legnagyobb befektetési cég, a Quilter Cheviot emlékezett vissza az elmúlt 250 év nagy gazdasági eseményére, amely megváltoztatta a gondolkodásunkat és a gazdaságunkat.
Figyelemre méltó kezdetek
A világgazdaság fejlődésének első meghatározó pillanata az ipari forradalom, amely lényegében modern gazdaságunk őse.
A gépesítés és a gyárak fejlesztése a gazdasági növekedés és a jövedelmek exponenciális növekedéséhez vezetett. Ebben a korszakban élt Adam Smith, a modern közgazdaság-tudomány atyja, akinek 1776-ban megjelent, A nemzetek gazdagsága című írása lefektette a klasszikus szabadpiaci gazdaságelmélet alapjait.
Emellett 1773-ban a londoni Sweeting's Alleyben alakult ki a formalizált – bár nem szabályozott – tőzsde legkorábbi változata, ami a fejlődő vállalatokba történő befektetésekhez vezetett.
Ezt megelőzően a befektetők és az üzlettulajdonosok szinte kivétel nélkül ismerték egymást, és minden informális volt. A vállalatok méretének növekedésével azonban, amelyet az első és a második ipari forradalom gazdasági fejlődése (az utóbbit az elektromosság és a futószalagok jellemezték) táplált, minden elkezdett növekedni, ami a „befektetés demokratizálódásához" vezetett.
Ekkoriban nagy változások következtek be, de volt pár kihívás is.
Példátlan kihívások
Pánikba esett tömeg a New York-i Broad Streeten, miután az 1873-as pánik idején bezárták a tőzsdeajtókat
A pénzügyi válságok természetesen nem modern jelenségek. A gazdasági pánikok már az 1800-as évek óta léteznek. Ilyen volt az 1873-as pánik is.
Amikor 1873-ban az európai tőzsdék összeomlottak, a befektetők rohamosan elkezdték eladni befektetéseiket, különösen az új technológia fejlődését finanszírozó amerikai vasúti kötvényeket.
A kiárusítás számos vasúttársaságot csődbe juttatott, és legalább 100 amerikai bank csődjéhez vezetett, az Egyesült Királyságban pedig két évtizedes stagnálás következett, amelyet hosszú depressziónak neveztek el a szakemberek.
Ez vezetett az elmúlt 250 év második kulcsmomentumához: a jóléti állam megteremtéséhez.
A kapitalista és a szocialista nézetek közötti küzdelemben alakult ki a jóléti államkapitalizmus fogalma. Ez ösztönözte a magánkereskedelmet és a magánvállalkozásokat, de egy – általában adókból finanszírozott – biztonsági hálót is kínált
Számítástechnikai forradalom
Nem kell mondani, hogy a számítógépek mekkora hatással vannak mindennapi életünk minden területére. Amit sokan viszont nem tudunk, hogy ez lényegében a 20. század közepén kezdődött, a a lista harmadik fontos gazdasági eseményével.
A második világháború után több ugrás történt az innovációban, és a modern számítógépek első igazi formái akkor születtek meg, amikor az MIT és a Radio Corporation of America kifejlesztett egy olyan számítógépet, amely képes volt mágneses magokon tárolni a memóriát. Ez nem hangzik soknak, de lehetővé tette, hogy a számítógép szinte azonnal reagáljon az alapvető utasításokra.
Ezen úttörő innovációk ellenére Robert Solow közgazdász híres megfigyelése egy aggasztó paradoxon volt: a számítógépek kora mindenhol megjelent, kivéve a termelékenységi statisztikákban.
Az 1950-es és 1960-as évek növekedési hullámát követően válságok sorozata – olajválság az 1970-es években, latin-amerikai valutaválság az 1980-as években, ázsiai pénzügyi válság az 1990-es években – hátráltatta a gazdasági növekedést.
Ezek a válságok azonban megmutatták a világgazdaság összekapcsolhatóságát.
A technológia, mint normalitás
A fent felsorolt változások (és válságok) a világ minden tájáról a negyedik fontos gazdasági jelzőhöz vezetett: a hiperglobalizációhoz.
Kína „nyitott ajtók" politikájával az 1980-as években, India gazdasági liberalizációjával az 1990-es években, valamint Kelet-Európa újra integrálódásával a világba a berlini fal 1989-es leomlását követően a munkavállalók száma néhány rövid év alatt 1,5 milliárdról 3 milliárdra emelkedett.
Ez megfelezte a globális tőke-munkaerő arányt, ami ösztönözte a közvetlen külföldi befektetéseket, a globális ellátási láncokat és a nemzetközi tőzsdéket. Ez lényegében visszaállította az akkori status quo-t, és szó szerint a lehetőségek világát nyitotta meg a befektetők előtt.
De voltak visszahatások, amelyek a globális pénzügyi válsággal együtt azt mutatják, hogy a globalizáció nem volt problémamentes.
És ezzel megérkeztünk az ötödik ponthoz: a koronavírus megmutatta, hogy a technológia lehetővé teszi, hogy a gazdaságok (bár súlyos csapásokat szenvednek el) ellenálljanak egy globális világjárványnak. Képesek voltunk távolról élni, ami megmutatta, hogy a technológia képes átvenni az alapvető dolgokat, miközben lehetővé teszi számunkra az innovációt és az új irányokba való kiteljesedést. A digitalizáció fontosságát mutatja, hogy néhány évvel ezelőtt az ENSZ az internet-hozzáférést emberi jognak minősítette.
