Egy 1847-ben épült viktoriánus fürdő- és mosóház romjait fedezték fel nemrég az angliai Bath városában. Az épület a településen élő szegényeknek biztosított lehetőséget a tisztálkodásra, és ruháik kitisztítására kolera idején.



A Wessex Archaeology régészeti gazdasági társaság szakemberei azután kezdtek a fürdőház jelei után kutatni, hogy észrevették egy 'Fürdő és Mosodának" az említését egy 1852-es történelmi térképen. Az ásatásokat egy, az árvízvédelmet szolgáló épület felépítése előtt végezték el.

Az ásatásokat egy, az árvízvédelmet szolgáló épület felépítése előtt végezték el nemrég.

Wessex Archaeology

A munkálatok során egy hatalmas, két részben felépülő építmény maradványait sikerült feltárniuk. A fürdőház első részének építését 1847-ben fejezték be, mielőtt gyorsan kibővítették volna azt. A helyszín jelenleg egy rehabilitációs terv része, ám a 19. század elején a hírhedt Avon utcai kerület otthona volt. A szegénységéről, betegségekről és bűnözésről elhíresült negyed az 1700-as években jött létre, és a leghányatott sorsúbb emberek lakóhelye volt. A legtöbben alulfizetett munkásként hosszú órákon át robotoltak, és túlzsúfolt nyomorban éltek.

„A mosdatlanságot a felsőbb osztályok a szegények erkölcsi kudarcának tekintették, és becsmérlően "a Nagy Mosatlanként" hivatkoztak a kerületükre. Ám a nincsteleneknek abban az időben nehéz volt tisztálkodniuk a víz és a tüzelő, valamint az idő és tér hiánya miatt."

– árulta el az ásatást vezető Cai Mason, a Wessex Archaeology vezető régésze.

Az Avon utcai lakónegyedet a Nagy Mosatlannak becsmérelték.

Wessex Archaeology

Ennek eredményeképp a kerület azon területek egyike volt, ahol futótűzként pusztított a szennyezett vízzel terjedő kolera. A kór 1931-ben ütötte fel a fejét, majd több várost is elért, végül pedig több éves járványt okozott. John Snow 1854-es feltáró munkájáig a szakértők úgy hitték, a betegség úgynevezett miazmákon keresztül, azaz szennyeződések, ürülék és rothadó étel okozta kártékony levegő útján terjed.

Az emberek 23 évig küzdöttek a láthatatlan ellenséggel, nem tudván, az honnan jön és hogyan lehet sikeresen elkerülni, míg végül az 1800-as években Louis Pasteur mikrobiológus előállt a létezésükhöz levegőt nem igénylő baktériumok kórokozó hatásáról szóló elméletével, közismertebb nevén a csíra-elmélettel.

A nyomornegyedben élők nem fértek vízhez.

Wessex Archaeology

A folyamatos hányás és hasmenés okozta kiszáradással pusztító kolera elleni elkeseredett küzdelemben fürdőházakat építettek szerte Angliában, hogy felszámolják a miazmákat. 1846-ban fogadták el a Nyilvános Fürdő- és Mosóházakról szóló határozatot, majd ennek eredményeképp 1847-ben az Avon utcai kerület 10 ezer lakosa is megkapta a sajátját.

A fürdő- és mosóházban 24 fürdőkabin kapott helyet.

Wessex Archaeology

A mosóházban kifinomult szerkezetek és gépek kaptak helyet. Igazi mérnöki hőstettnek számított. Volt egy szivattyúterme, amelyben három nagy Lancashire kazán biztosította a gőzt és a forró vizet. A kazánokat az épület tetején lévő víztározó táplálta. Ezen kívül 24 fürdőkabin volt, 41 mosóállomás, valamint egy vasalószoba szárítógépekkel, köztük ruhacsavaró szerkezetekkel és kezdetleges centrifugáló szárítókkal. Bizonyára a gépek működésétől, a zörgéstől, csattogástól zsongott az egész épület. Sajnos azonban a vizet nem csak közvetlenül az Avon folyóból szivattyúzták, hanem oda is vezették vissza, a szennyvízzel együtt."

– fejtette ki Mason.

Az épületet az akkor legmodernebb eszközökkel szerelték fel.

Wessex Archaeology

Noha ezeknek a fürdőházaknak közvetlenül elhanyagolható hatása volt a kolera terjedésére, tekintve, hogy a szennyezett ivóvizet továbbra is itták az emberek, mégis növelte a nyomornegyedben élők általános életszínvonalát: segített megállítani a korszak egyéb, emberről emberre terjedő betegségeinek terjedését.

A 19. század előrehaladtával egyre jobban megismerték a kolerát, így a mélyszegénységben élő emberek életkörülményei folyamatosan javultak, a nyomornegyedek lakói pedig a külvárosi részekre költöztek. A fürdőházat végül 1930-ban lebontották.

via DailyMail

Friss

A Netflix megcsinálta az Álarcos Énekes randiverzióját

Egészen bizarr koncepció. A felek olyan vakrandikra mennek, ahol mindkét fél el van maszkírozva.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Ők voltak a legelsők – 5 nő, aki megváltoztatta társadalmunkat

Napestig lehetne sorolni azokat a női alakokat, akik rendkívüli hatással voltak történelmünkre, társadalmunkra és gazdaságunkra. Alappillérei a feminizmusnak, s példaértékű hősei nők millióinak.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS

Három megszólaló, három történet – ezért szeretjük a Rosaliát (x)

Idén ünnepli 10. születésnapját Budapest kedvenc nyárköszöntő fesztiválja, a Rosalia. Ebből az alkalomból kérdeztünk meg három, a fesztivál életében fontos szereplőt. De vajon, mi a közös a SPAR Magyarország, a Gál Szőlőbirtok és a Varsányi Pincészet Rosaliához fűződő kapcsolatában? A beszélgetésekből kiderül.

TOVÁBB OLVASOM ÖSSZEOMLÁS
A figyelmetekbe ajánljuk