Európa első embereit valószínűleg egy hirtelen fagy pusztította ki 1,1 millió éve

Európa legelső embereinek a Homo erectus faja tekinthető, akiknek számát egy új kutatás szerint az 1,1 millió évvel ezelőtti fagyos korszak tépázhatotta meg. A kutatók felfedezték, hogy ebben az időszakban a kontinensen végigfutott egy hideghullám, ami egybeesik az emberiség történelmének egy olyan szakaszával, ahol kevés nyoma volt fajunk életvitelnek – számol be róla a LiveScience.

A maradványok és csontból készült eszközök azt mutatják, hogy a Homo erectus mintegy 1,4-1,8 millió évvel ezelőtt vándorolt át Ázsiából Európába. Az eddigi kutatásokból pedig az látszott, hogy nagyjából 1,1 millió évvel ezelőtt kihaltak őseink.

A következő, európai emberhez köthető bizonyítékok nagyjából 900 ezer évvel ezelőttről származnak. Afrikából vagy Ázsiából minden bizonnyal ekkortájt érkezett a kontinensre a kései, robosztusabb Homo antecessor.

A két bizonyíték között egyértelműen felfedezhető egy 200 ezer éves rés

– nyilatkozta a Live Sciencenek Chronis Tzedakis, a kutatás vezetője és a University College London paleoklimatológusa. Ez a rés pont az újonnan felfedezett lehűlési fázissal idejét fedi le, ami arra utal, hogy a hideg elűzte vagy kiirtotta az archaikus embereket – derül ki a Science tudományos folyóiratban publikált tanulmányból.

Ez is érdekelhet: Az emberek fejlődése is meggyorsította a gyapjas mamutok kihalását

A kutatók Portugália partjainál mintavételezett tengeri üledék magjainak vizsgálatával találtak bizonyítékot a lehűlésre. Az óceán felszínéről és a fenekéről származó tengeri planktonmaradványok és a szárazföldi növényzetből kinyert pollenszemcsék elemzése során jöttek rá arra: a kontinensen körülbelül 1,15 millió éve végigfutott egy lehűlési hullám.

Tzedakis elmondása szerint a víz hőmérséklete Lisszabonhoz közel 6 Celsius-fok alá süllyedt – jelenleg a hőmérséklete általánosan 21 fok környékére tehető. Ezzel párhuzamosan Európa szárazföldjeit is érintette a lehűlés, aminek következtében az északi jégtakarók dél felé húzódtak.

A kutatók azt is megállapították, hogy nagyjából 1,3 millió éve elkezdett rendkívül hideg víz áramolni a folyókban. Ez azzal magyarázható, hogy a felmelegedést követően Európa jégtakarói olvadni kezdtek, az innen származó olvadékvíz pedig elkezdett keveredni a folyók, patakok vizével.

Bolygónk számos hideg és meleg időszakon ment keresztül, a jégkorszak csúcsa pedig körülbelül 900 ezer évvel ezelőttre tehető. Habár eddig is voltak feltételezések arra, hogy 1,1 millió éve egy hideghullám érte a kontinenst, egészen eddig nem volt rá kézzelfogható bizonyíték

– fejtette ki Tzedakis.

Ne hagyd ki! 4 ókori uralkodó, aki annyira drámai volt, hogy kihagyták a történelemkönyvből

Az új kutatás egy részletes rekonstrukciót is tartalmaz, melyet a tanulmány társszerzője, Axel Timmermann klímakutató készített. Ebből kiderül, a szélsőséges lehűlés miatt Európában túl hideg lehetett ahhoz, hogy az archaikus emberek meg tudjanak élni.

A hideg megnehezítette az élelemszerzést, hiszen kevés növény lett volna képes ilyen körülmények között fennmaradni, ennek köszönhetően pedig azon állatok száma is megcsappanhatott, akik ezekkel a növényekkel táplálkoztak.

Ráadásul az őseinket akkori eszközeikkel és tudásukkal nem lettek volna képesek elegendő élelmet gyűjteni, tüzet rakni vagy olyan ruhákat, illetve házakat készíteni, melyek megvédték volna őket a zord időtől.

Ez egy történet arról, hogy az éghajlat változékonysága mekkora hatást gyakorolt az emberi populációra a múltban. Ez pedig egy fontos jelzés a ma emberének, aki bizonyos helyeken szintén extrém időjárással és ökoszisztémában történő változásokkal küzd éppen.

– reagál a kutatás eredményére Michael Petraglia, a brisbanei Griffith University emberi evolúcióval foglalkozó tanszékének paleoantropológusa.