Wolin a Balti-tenger partvidékének egyik fontos stratégiai pontja volt, ezért a német hadvezetés már a második világháború előtt megerősítette a térséget. A Świnoujście közelében kiépített erődrendszer 1939-re készült el, méghozzá titokban, mivel a munkálatok szembementek az első világháborút lezáró versailles-i békeszerződés katonai korlátozásaival. A bunkerek a háború nagy részében nem kerültek komolyabb harcok középpontjába, ezért elsősorban haditengerészeti tüzérek kiképzésére használták őket. A helyzet 1945 tavaszán változott meg, amikor a létesítményből már az előrenyomuló szovjet és lengyel csapatokat is támadták. A visszavonuló német katonák több fegyvert használhatatlanná tettek, maguk a föld alatti építmények azonban nagyrészt épen maradtak. A területet 1945 májusában foglalták el a szovjet csapatok.
A komplexum igazi átalakulása az 1950-es években kezdődött. A lengyel hadsereg ekkor döntött úgy, hogy a korábbi német bunkerekből titkos parancsnoki központot alakít ki arra az esetre, ha kitörne a harmadik világháború. A létesítményt több ütemben korszerűsítették. Az addig különálló részeket alagutakkal kötötték össze, új kiszolgálóhelyiségeket építettek, és önálló vízellátásról is gondoskodtak. Idővel csaknem másfél kilométeres föld alatti rendszer jött létre, amelyben a katonák akár hónapokon keresztül is képesek lettek volna a felszíntől elzárva működni, írja a Drive.
A Wolin-szigeti központ később a Varsói Szerződés haditerveiben is fontos szerepet kapott. Egy NATO-val kirobbanó konfliktus esetére olyan forgatókönyveket dolgoztak ki, amelyek Dánia megszállásával és nukleáris fegyverek bevetésével is számoltak. A tervek szerint atomcsapások érhették volna többek között dán és nyugatnémet kikötőket, hogy meggyengítsék a NATO védelmét, és megnyissák az utat egy nagyobb katonai offenzíva előtt. A lehetséges hadműveleteket gyakorlatokon is modellezték, éles helyzetre azonban szerencsére soha nem került sor.
A korábban szigorúan őrzött komplexum napjainkban múzeumként működik. A látogatók vezetett túrákon járhatják be a föld alatti helyiségeket, ahol egykori rádióállomások, telefonközpontok, hálótermek, kórterem, konyha és katonai berendezések is fennmaradtak. A túra egyik legérdekesebb pontja az egykori hadműveleti terem, ahol korabeli térképek, számítógépek és egy vörös telefon idézik fel a hidegháború légkörét. Innen koordinálták volna azokat a műveleteket is, amelyek egy európai háború esetén akár nukleáris fegyverek bevetéséhez vezethettek volna. A haditervek kidolgozásában lengyel és szovjet katonai vezetők is részt vettek, köztük Wojciech Jaruzelski, aki később Lengyelország elnöke lett.
A forgatókönyvek egy esetleges európai konfliktusban nukleáris fegyverek bevetésével is számoltak, ami könnyen atomháborúvá szélesíthette volna az összecsapást. Erre végül nem került sor, így a komplexumból soha nem adtak ki olyan parancsot, amely Európa történetét végzetesen megváltoztathatta volna.
Olvasd el ezt is!