Vér, hatalmi harc és vallási botrány övezi Isztambul népszerű látványosságát
Odabent mindig kék az ég. Isztambul legismertebb mecsetének kupolái alatt több tízezer csempe, festett virágmotívum és színes üvegablak teremti meg a földöntúli nyugalom érzetét, miközben az épület történetében alig akad bármi békés. A Kék mecset egy vérrel terhelt dinasztia, egy vakmerő kamasz szultán és az iszlám világot felkavaró építészeti botrány emlékműve.
A hivatalosan Ahmed szultán mecsetének nevezett épület 1609 és 1616 között emelkedett Isztambul történelmi központjában, alig 300 méterre a Hagia Szophiától. A helyszín önmagában is üzenet volt. A Bizánci Birodalom egykori főtemploma évszázadokon át a világ egyik legnagyobb keresztény szentélyének számított, I. Ahmed pedig olyan mecsetet akart, amely méltó választ ad erre az építészeti örökségre.
A szultán mindössze 13 évesen került trónra, idősebb féltestvére kivégzése után néhány hónappal. A családban ez nem számított kivételes eseménynek. Apja, III. Mehmed hatalomra jutása után 19 fiútestvérét fojtatta meg, nehogy később valamelyikük igényt tartson a trónra. Az oszmán udvarban a testvérgyilkosság sokáig a dinasztikus rend fenntartásának brutális eszköze volt, írja a CNN. Ahmed 19 éves volt, amikor nekilátott saját nagyszabású emlékművének. Az időzítés merésznek számított, mivel a birodalom nem sokkal korábban zárt le egy hosszú és kevés eredménnyel járó háborút, így az uralkodó nem rendelkezett azokkal a hadizsákmányokkal, amelyekből a szultánok hagyományosan fényűző építkezéseiket finanszírozták. Bírálói szerint a mecset túl drága, túl nagy és túlságosan hiú vállalkozás volt.
A valódi felháborodást azonban a hat minaret váltotta ki. Az oszmán uralkodók mecsetei hagyományosan legfeljebb négy minarettel épültek, Ahmed új szentélye viszont ugyanannyit kapott, mint az iszlám legszentebb helye, a mekkai Nagymecset. Hamar elterjedt a szóbeszéd, hogy a fiatal szultán saját épületét Mekkával, önmagát pedig veszélyesen magas vallási ranggal próbálja egy szintre emelni. A történet szerint Ahmed végül úgy csillapította a kedélyeket, hogy egy hetedik minaret építését finanszírozta Mekkában. A kompromisszum elegáns volt, és alighanem olcsóbb is, mint bevallani, hogy a birodalom ura esetleg túl messzire ment.
A mecset belsejében már a fény és a díszítés veszi át a főszerepet. Az imateret több mint húszezer, jórészt kék árnyalatú izniki csempe borítja, virágai és geometrikus mintái pedig szinte feloldják a falakat. A kék az iszlám művészetben az éghez, a végtelenhez és a transzcendenciához kapcsolódik, itt pedig valóban olyan érzést kelt, mintha a kupolák alatt állandóan derült volna az ég. A teret mintegy 260 ablak világítja meg, a mennyezetről pedig hatalmas, többszintes csillárok ereszkednek alá. Üvegtartóikban ma is strucctojások függnek. A korabeli elképzelés szerint ezek távol tartották a pókokat, ami egy több tízezer csempével díszített mecsetben meglehetősen praktikus mellékszálnak bizonyult.
Az épület jóval több volt egyszerű imahelynél. Iskola, kórház, szegénykonyha, menedékház, bazár és mauzóleum tartozott hozzá. Az Arasta Bazár üzleteinek bevétele a komplexum fenntartását segítette, miközben az egész környék gazdasági és társadalmi központtá vált. Ahmed így olyan városrészt hozott létre, amelynek működése évszázadokon át őrizte a nevét. A fiatal szultán közben családja véres hagyományával is szakított: trónra lépése után nem ölette meg hároméves féltestvérét. Az oszmán hercegeket ettől kezdve egyre gyakrabban a Topkapı palota Kafesnek, vagyis „kalitkának” nevezett lakosztályaiban tartották elzárva. A testvérgyilkosságok száma csökkent, az új rendszer viszont tapasztalatlan uralkodókat nevelt, akik közül sokan úgy kerültek hatalomra, hogy alig ismerték a külvilágot. Ez csak egy volt a birodalom későbbi gyengüléséhez vezető számos tényező közül.
Olvasd el ezt is!