Ez az új térkép megmutatja, hol volt az otthonod 320 millió évvel ezelőtt
Egy frissített online eszköz segítségével ma már bárki megnézheti, hol helyezkedett el a lakóhelye több százmillió évvel ezelőtt. A modell a kontinensek vándorlását követi, és azt is megmutatja, hogyan gyűrődtek ősi szárazföldek a mai hegységekbe.
A Paleolatitude nevű online eszköz lehetővé teszi, hogy bármely pontot visszakövessünk az elmúlt 320 millió év során, egészen a Pangea idejéig, amikor a szárazföldek nagy része még egyetlen összefüggő tömböt alkotott. A térkép a Paleolatitude.org oldalon érhető el: kiválasztunk egy mai helyszínt, az eszköz pedig megmutatja, milyen földrajzi szélességen helyezkedett el az adott pont a különböző földtörténeti korszakokban.
A modellt az Utrechti Egyetem kutatói fejlesztették ki, hogy pontosabban rekonstruálják a múlt éghajlatát és élővilágát. Ehhez elengedhetetlen tudni, hogy a kőzetekben talált fosszíliák eredetileg a Föld mely részén keletkeztek, hiszen egy mai helyszín korábban egészen más földrajzi szélességen is lehetett. A módszer alapja a kőzetek „emlékezete”: sok közülük tartalmaz olyan ásványokat, amelyek megőrizték a Föld mágneses mezejének irányát a keletkezésük idejéből. Dr. Bram Vaes, a CEREGE kutatóintézet munkatársa ezt így magyarázta:
Azt is hozzátette, hogy ezek az ásványok rögzítették a mágneses mező irányát is a kőzet kialakulásakor, így meghatározható, milyen szélességi körön jöttek létre, és ebből a kontinensek mozgása is visszakövethető. Az új modell részletesebb képet ad a Föld tektonikai múltjáról. A kutatók a nagy kőzetlemezek mellett kisebb lemezeket és úgynevezett „elveszett kontinenseket” is figyelembe vettek, amelyek ma már hegységekbe gyűrődtek.
Ilyen az Argoland nevű ősi szárazföld, amely mintegy 155 millió éve vált le Nyugat-Ausztráliáról, és ma Indonézia térségében található, írja az IFLScience. A Greater Adria több mint 200 millió éve szakadt el Észak-Afrikától, majd a Földközi-tenger és a Közel-Kelet hegységeibe gyűrődött. Douwe van Hinsbergen professzor, a kutatás vezetője szerint:
Ez különösen fontos a paleobiológusok számára, akik fosszíliákat vizsgálnak. Az élőlények elterjedése és az éghajlat szorosan összefügg, ezért nem elég tudni, mikor élt egy faj – azt is ismerni kell, hol. Dr. Emilia Jarochowska társszerző szerint az új modellel sokkal nagyobb bizonyosságot érünk el, és a biodiverzitásról alkotott képünk háromdimenzióssá válik, amely a térbeli összefüggéseket is figyelembe veszi. A Paleolatitude így olyan eszköz, amely közelebb visz a kontinensek vándorlásának és az élővilág múltjának megértéséhez.
Olvasd el ezt is!