Trnava University/Unsplash
július 09., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

4000 évvel ezelőtt lepra pusztított az amerikai kontinensen

Körülbelül 4000 éves chilei emberi csontvázakra bukkantak kutatók, amelyek lepráról árulkodó genetikai nyomokat tartalmaznak – ez arra utal, hogy a betegséget okozó baktérium egy ritka formája már jóval az európai hódítók érkezése előtt jelen volt Amerikában.

A leprát napjainkban főleg a Mycobacterium leprae nevű baktérium okozza, de a Chile északi részén talált két felnőtt férfi csontjaiban egy másik, sokkal ritkább kórokozóra, a Mycobacterium lepromatosisra bukkantak. Ez az új felfedezés arra utal, hogy a két leprafajta több ezer éven át egymástól függetlenül, a Földünk két ellentétes oldalán fejlődött ki.

A kutatók az M. lepromatosis baktérium teljes genetikai állományát rekonstruálták a Cerrito és La Herradura nevű, egymáshoz közeli chilei lelőhelyeken talált csontokból. Egy, a lepra terjedését kutató szakértő szerint ez a felfedezés teljesen átalakítja a betegség történetéről alkotott képünket, és új kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogyan terjedt el Amerikában.

A lepra egy olyan krónikus fertőző betegség, amely fájdalmas tünetekkel – például bőrelváltozásokkal és végtagzsibbadással – jár, és hosszú távon jellegzetes csontelváltozásokat is okozhat. Ilyen jellegű elváltozásokat már 5000 éves csontokon is találtak Európában, Ázsiában és Óceániában is. A lepra leggyakoribb formáját okozó M. leprae eredetét eddig főleg Eurázsiához kötötték – régészeti bizonyítékok szerint a baktérium nagyjából 6000 évvel ezelőtt jelent meg, valószínűleg akkor, amikor az emberek áttértek a vadászó-gyűjtögető életmódról a földművelésre.

Ez az új felfedezés viszont arra utal, hogy egy másik leprafajta már korábban és külön fejlődési úton jutott el az amerikai kontinensre – ráadásul még jóval az európai érintkezés előtt.

A szakértők szerint ennek a felvetésnek a bizonyítását nehezíti, hogy a gyarmatosítás idején számos új kórokozó árasztotta el Amerikát, és az, hogy az ősi DNS-ekből megállapítsák a betegséget, már önmagában is kihívást jelent. A chilei csontokból származó M. lepromatosis baktérium genetikai állománya kivételesen jó állapotban maradt fenn – ez ritka az ilyen jellegű régi DNS-ek esetében, különösen ilyen korú mintáknál.

Miután sikerült elkülöníteni a kórokozó DNS-ét, a kutatók eleinte kételkedtek az eredményekben – alaposabb elemzések után azonban megerősítették, hogy valóban egy olyan lepráról van szó, amelyet ma ritkának tartanak, de igenis jelen volt az amerikai kontinensen már több ezer évvel ezelőtt is.

Ahogy a Live Science cikke is hangsúlyozza, a felfedezés jelentős, de még nem elég ahhoz, hogy kijelenthessük, hogy a lepra eredetileg az amerikai kontinensről származik. A kutatás ugyanakkor egy másik, régóta fennálló kérdés megoldásához is közelebb vihet: hogyan terjedhetett el a lepra ilyen hatalmas területen az amerikai kontinensen belül? A szakértők szerint ennek megválaszolásához további kutatómunkára van szükség.

Nyitókép: Régészeti felfedezés - illusztráció. / Trnava University/Unsplash

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök