Nők uralhatták a történelem egyik legrégebbi városát

A kutatók több mint 130 csontváz ősi genetikai anyagát vetették vizsgálat alá – ezeket 35 különböző ház alól tárták fel Çatalhöyük területén, amely Dél-Anatóliában (a mai Törökország területén) található, és a világ egyik legjobban megőrzött újkőkori települése. A kutatómunka során egyébként összesen 395 csontváz került elő, férfiaké és nőké vegyesen, amelyeket a város sártéglából épült házainak padlója alá temettek el.

A város több mint ezer évig, feltehetően i.e. 9000–8000 között volt lakott és jellegzetességei közé tartoztak a női alakokat ábrázoló szobrocskák. Egyes kutatók szerint ezek a leletek egy „anyaistennő” kultuszára utalhatnak, valamint egyértelmű jelei annak, hogy a nők kiemelt szerepet töltöttek be a társadalomban.

Egy 12 éven át tartó kutatás során genetikusok, régészek és antropológusok elemezték a csontvázak DNS-ét és az eredmények alapján arra jutottak, hogy az egyes házakban eltemetett embereket főként anyai ágon kötötte össze rokonság. Ez arra utal, hogy az anyai vonal volt a legfontosabb kapcsolati szál a háztartásokban. Catalhöyük korai éveiben a családtagokat együtt temették el, de idővel ez a szokás megváltozott, és egyre több olyan elhunytat találtak, akik már nem álltak vér szerinti kapcsolatban a ház többi lakójával. Abban az esetben, ha mégis volt vérrokonság, az is általában anyai ágon történt – vagyis házasság után a férjek költöztek be a feleség családjához, nem pedig fordítva.

Az elemzések alapján – melyeket a legmodernebb technikával végeztek el – a kutatók úgy becsülték, hogy az esetek 70–100%-ában a nők ugyanabban az épületben maradtak, míg a férfiak gyakran elköltöztek. Ahogy a CBS News cikke is kiemeli, egyértelműen megfigyelhető volt a nőkkel szembeni kedvezőbb bánásmód is: a leletek szerint a nők sírjaiba ötször több sírmellékletet (pl. ékszerek, tárgyak) tettek, mint a férfiakéba.

Az ősi városban felfedezett leletek arra utalnak, hogy a nőknek nemcsak erős társadalmi hálózatuk volt, hanem valószínűleg földtulajdonnal és döntési jogkörrel is rendelkeztek. A szakértők szerint elképzelhető, hogy ezekben a közösségekben az anyai származás volt a társadalmi hovatartozás legfőbb alapja.