Egyetlen ember álmából épült fel Sopron különleges vára
A magyar várak többségére hajlamosak vagyunk úgy tekinteni, mint a történelem lenyomataira. A soproni Taródi vár azonban más történetet mesél: nem évszázadok alatt formálódott, hanem egyetlen ember kitartó munkájából született meg.
A Lőverek erdős oldalában, a Kolostor-erdő közelében álló építményt sokáig Bagolyvárként vagy Bolondvárként emlegették. A mintegy 4300 négyzetméteres területen elhelyezkedő vár nem egy korszak öröksége, hanem Taródi István életműve, aki az 1950-es évektől kezdve építette fel saját elképzelése szerint.
A történet egy telekvásárlással indult. Taródi már fiatalon készített egy fából ácsolt várat, ezt később átköltöztette Sopronba, majd 1959-ben nekilátott a kőből épülő változatnak. Nem állt mögötte tervezőcsapat vagy kivitelező: munka előtt hajnalban, majd a műszak után estig dolgozott rajta, a köveket eleinte oldalkocsis motorkerékpárral szállította. A becslések szerint mintegy 150 vasúti vagonnyi követ és téglát épített be az évtizedek során, többnyire egyedül, csak alkalmankénti segítséggel.
Az elkészült részek tudatosan a középkori lovagvárak formáit idézik. A bejárat felvonóhídon át vezet, amely egy körülbelül három méter mély vizesárok fölött húzódik. A kaputorony több mint 16 méter magas, belsejében csigalépcső kanyarog felfelé, tetejéről pedig a környező erdőkre nyílik kilátás. A belső terek is ehhez igazodnak: lakóhelyiségek, lovagterem és borház is helyet kapott az udvarban.
Ahogy a Drive is említi, külön figyelmet érdemel a kút, amely három méter átmérőjű és mintegy tizenöt méter mély. Kettős falazása között csigalépcső vezet lefelé, innen pedig egy körülbelül tízméteres alagút nyílik. Az aprólékos megoldások jól mutatják, mennyire következetesen törekedett az építő a korabeli hangulat megidézésére. A helyszín a filmeseket is megihlette: a nyolcvanas években itt forgatták A fantasztikus nagynéni című magyar vígjáték egyes jeleneteit.
A tornyok is külön karaktert kaptak: a nagyobb, Boszorkánytoronyként ismert építmény tetején forgó figura jelzi a szélirányt, a kisebb toronyra pedig hagyományos szélkakas került. A várudvarban kert és medence található, az északi szárnyban pedig kiállítás mutatja be az építkezés történetét és Sopron múltját.
A vár ugyanakkor sosem készült el teljesen. Taródi 1959-től haláláig folyamatosan dolgozott rajta, és bár időnként felmerült benne, hogy abbahagyja, végül mindig folytatta. Saját megfogalmazása szerint az építés folyamata adta a lendületet: az érzés, amikor egy újabb kő a helyére kerül. Ma a Taródi vár családi tulajdonban van, és látogatható.
Olvasd el ezt is!