Mariana-árok, Csendes-óceán
A Csendes-óceán nyugati részén található Mariana-árok a Föld óceánjainak legmélyebb része: a legmélyebb pontján mintegy 10 994 méter. A víz alatti régió nagy része még mindig feltáratlan, mivel az extrém mélység, a nyomás, a hideg és a látásviszonyok szinte lehetetlenné teszik a tudósok számára, hogy alaposan átfésüljék a területet.
Geológiai szempontból a Mariana-árok két tektonikus lemez ütközésének következtében alakult k. A legmélyebb pontjain a nyomás körülbelül ezerszer nagyobb, mint a felszínen tapasztalt. Bár önmagában az óceánok nagy része is feltáratlan, a Mariana-árokba különösen nehéz hagyományos módszerekkel kutatási expedíciókat indítani. Eddig mindössze három embernek sikerült speciális felszereléssel eljutnia oda.
Olvasd el ezt is! 4 történelmi rejtély, amit valószínűleg soha nem fognak megoldani
Patagónia, Chile
Patagónia földrajzi régió Dél-Amerika legdélebbi részében, amelyen Argentína és Chile osztozik. Nagyjából háromszor nagyobb, mint Németország, de a hatalmas területen csupán mintegy kétmillió ember él. Nem csoda, hogy ez a Föld egyik legritkábban lakott (és legeldugottabb) régiója, ahol a népsűrűség körülbelül 1,5 ember/négyzetkilométer.
Éppen ezért, a terület rendkívül sokszínű: fjordoktól kezdve a sztyeppéken és sivatagokon át az esőerdőkig minden megtalálható itt. A távoli fekvése miatt Patagónia többnyire lakatlan és feltáratlan maradt, és lehet marad is. A terület – különösen a fjordvidéken – szélsőséges időjárásáról ismert, az erős viharok és más kiszámíthatatlan időjárási viszonyok lehetetlenné teszik a nagyobb tudományos expedíciókat. További problémát jelent az infrastruktúra, mivel a régió számos távoli részét nem lehet közúton megközelíteni
. Ennek eredményeképpen Patagónia a világ egyik legérintetlenebb ökoszisztémái közé tartozik.
Yucatán-félsziget, Mexikó
Shutterstock
A Yucatán-félsziget Közép-Amerikában, Mexikó délkeleti részén elhelyezkedő földnyelv, amely a Karib-tengert választja el a Mexikói-öböltől. A terület a világ egyik legnagyobb víz alatti barlangrendszerének ad otthont, és az itt található barlangok túlnyomó többsége még mindig teljesen feltáratlan. Csak természetes víznyelőkön keresztül lehet megközelíteni a rendszereket, amelyek folyók és tavak földalatti hálózatába, más néven cenotékba vezetnek.
A barlangi búvárkodás ugyan egyre népszerűbb a helyszínen is, a Yucatán-félszigeten még mindig több ezer feltáratlan barlang és cenote található, mivel a többségük megközelíthetetlen, ráadásul rendkívül veszélyes is átkelni rajtuk. A cenoték mellett számos elárasztott víz alatti barlangrendszer is található, amelyeknek csak a felfedezése több száz évbe is telhet – hát még a feltérképezése. A Sistema Sac Actun például a világ legnagyobb víz alatti barlangrendszere, amely több mint 350 kilométer hosszú.
Ez is érdekelhet: Nikola Tesla miért volt a piramisok megszállottja?
Son Doong-barlang, Vietnam
A közép-vietnami Quang Binh tartományban található Son Doong-barlang a világ legnagyobb ismert barlangja. Először 1990-ben fedezte fel egy Ho Khanh nevű helyi lakos, de csak 2009-ben fedezte fel teljesen a brit Vietnam Caving Expedition csapata. A Son Doong-barlang egy nagyobb, feltérképezetlen barlanghálózat része a térségben, és sokan úgy vélik, hogy az eddig ismert járatok csak egy része a még felfedezésre váró, sokkal nagyobb barlangrendszereknek.
Becslések szerint a barlangnak mintegy 70%-a a megközelíthetetlensége miatt még mindig feltáratlan.
A barlangrendszer körülbelül 9 kilométer hosszú, magassága több mint 180 méterl, szélessége pedig helyenként körülbelül 150 méter. Mindez évmilliók alatt alakult ki, és olyan víz alatti rendszerek is találhatóak benne, amelyeket még soha senki nem látott. Ráadásul sajátos ökoszisztémával rendelkezik: földalatti folyók, vízesések, sőt, még dzsungel is található a barlanghálózaton belül. Bár a kalandvágyó turisták és felfedezők kedvelt célpontja, a Son Doong-barlangba való bejutást biztonsági okokból szigorúan ellenőrzik, és évente csak korlátozott számú engedélyt adnak ki
Ausztrália 40%-a
Shutterstock
Ausztrália a világ egyik legritkábban lakott országa, főként azért, mert az ország nagy része barátságtalan, kopár pusztaság. Emellett talán az egyik utolsó feltáratlan régió a Földön, mivel az ausztrál outback – az ország belsejében található sivatagos területek gyűjtőfogalma – feltérképezése és benépesítése még mindig rendkívül nehézkes.
Beszédes adat, hogy két természetvédelmi szervezet – a Pew Environment Group és a Nature Conservancy – 2008-as jelentése szerint Ausztrália több mint 40%-a még mindig érintetlen.
Az Antarktisz, az Amazonas, a Szahara sivatag és Kanada északi boreális régiója mellett az utolsó megmaradt érintetne vadonok közé sorolták. Egy másik, frissebb tanulmány szerint Ausztráliában még mindig mintegy 500 ezer faj él dokumentálatlanul, és legalább 400 évbe telne, hogy az összes növény- és állatfajt alapos átfésüljék a kutatók.
