
Ezért fontos, hogy elég vizet igyunk: súlyos dolgot előzhetünk meg vele
Ez egy 11 ezer felnőtt bevonásával végzett kutatáson alapul, akiket 25 éven keresztül ötször kérdeztek meg olyan tényezőkről, mint a társadalmi-gazdasági helyzet és a családi kórtörténet. Az önkénteseken végzett klinikai vizsgálatok során megmérték a vérszérumukban lévő nátriumot, amelyet a folyadékbevitelük mutatójaként használtak. Általában minél több vizet iszunk, annál alacsonyabb a nátriumszint a vérünkben.
Ez is érdekelhet: Nem iszol elég vizet? Ezzel a 4 módszerrel ez megváltozhat
Az eredmények arra utalnak, hogy a megfelelő folyadékbevitel lassíthatja az öregedést és meghosszabbíthatja a betegségmentes életet
− mondta Natalia Dmitrieva kutató, a marylandi Nemzeti Szív-, Tüdő- és Vérintézet (NHLBI) munkatársa.
Korábbi kutatások már rámutattak a vér magasabb nátriumszintje és a szívelégtelenség fokozott kockázata közötti összefüggésre. Az ember vérének normális nátriumszintje általában 125 és 146 milliekvivalens/liter (mEq/L) közé esik. A vizsgálatban a magasabb nátriumszintű szérumminták nagyobb valószínűséggel tartalmazták az öregedést jelző markerek emelkedett szintjét.
Például a 142 mEq/L feletti nátriumszintű alanyoknál 10-15 százalékkal nagyobb volt az esélye annak, hogy biológiailag idősebbeknek tűntek az eredményeik alapján, mint a kronológiai életkoruk. Emellett 64 százalékkal nagyobb volt a kockázata a krónikus betegségek, köztük a szívelégtelenség, a stroke, a pitvarfibrilláció, a krónikus tüdőbetegség, a cukorbetegség és a demencia kialakulásának.
Ha tovább olvasnál: Egészséges-e valójában az ásványvíz?

Fotó: Shutterstock
A tanulmány szerzői szerint a vér nátriumszintjének mérése tájékoztathatná az orvosokat is. Azok az emberek, akik a folyadékbevitel tekintetében a veszélyzónában vannak, lépéseket tehetnének annak érdekében, hogy több vizet juttassanak a szervezetükbe − nemcsak ivással, hanem gyümölcslevek, zöldségek és gyümölcsök segítségével is.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy módszerükkel nem tudják bizonyítani, hogy az önkéntesek hidratáltsága az, ami növeli az egészségi állapotuk esélyeit. Erre alkalmasabbak a véletlenszerű, kontrollált vizsgálatok, bár már most is látunk olyan összefüggést, amelyet érdemes tovább vizsgálni.
A folyadékbevitel sem az egyetlen tényező, amely befolyásolja a vér nátriumszintjét, bár a kutatók olyan változókat is ellenőriztek, mint az életkor, a biológiai nem, valamint kizárták azokat a vizsgálati résztvevőket, akik olyan betegségekben szenvedtek, mint a cukorbetegség, vagy olyan szokásokban, mint a dohányzás, amelyek befolyásolhatják a nátriumszintjüket.
Forrás: Science Alert
Nyitókép: Fotó: Shutterstock